Régen és ma

A Mission Impossible rengeteg munkát igényelt A tendencia nem változott meg a kilencvenes évek óta, legfeljebb a piac rendeződött át. Az új nevek igazából nem új cégek, hanem inkább átalakult vállalkozások: a szakma nagyon bennfentes, magának való - véli egy neve elhallgatását kérő szakértő, aki sok évet töltött ebben a műfajban. Nemrég még az MTV volt a meghatározó tényező. Egy átlagos film vetítési joga első adással, ismétléssel korábban 6 és 9 ezer dollár körül volt (8-9 ezer átlagosan, ha több ismétlésre kellett). Az egyik megoldás a cannes-i bevásárlás volt, tévésorozatokat, filmeket csomagban volt célszerű megvenni. "Mondjuk vettek egy huszonöt filmből álló csomagot, ebben legfeljebb három-négy első kategóriás, vonzó film, a többi alacsonyabb szintű alkotás volt. Az ügynöktől megvásárolták, majd a sorozatok, filmek mehettek a szinkronstúdióba. Korábban úgy ment, hogy sokan, akik az MTV film-főszerkesztőségen dolgoztak, a munkaidő lejárta után, négykor átültek a stúdióba" - emlékezett informátorunk. Minél vastagabb volt a forgatókönyv, annál több párbeszéd vagy "túl sok" szereplő lapult meg benne, azaz magasabb volt a költség, több volt vele a munka. "A Mission Impossible 150 szereplőt igényelt, azaz voltak rettentő időigényes filmek. A vékonyabb forgatókönyvek saját vállalkozásba mentek, a vaskosabb, nehezebb darabokat kiadták, ugyanis több volt vele a munka" - mondta emberünk. A film első disztribúciós pontja a mozi volt, innen videotékéba került körülbelül hat hónap után - most a DVD megjelenése ezen is változtatott. Egy évvel a megjelenés után tűntek fel a filmek a földi sugárzású tévécsatornákon, és csak ezután jöttek a kábeles és a műholdas csatornák. Viszonylag szabályozatlan volt a piac, olyan is előfordult sokszor, hogy már létezett egy szinkron, de a tulajdonos sokat kért vagy nem engedte át, így újat kellett készíteni. Nem volt riasztóan drága felszerelni egy szinkronstúdiót, de kellett is a verseny, hiszen 1997-től, a kereskedelmi tévék indulásától kezdve futószalagon kellett gyártani a tévéfilmeket, sorozatokat a hazai piacra. A magyar szinkronfilm-gyártás 1951. július 1-én önállósult. A Magyar Szinkron Filmgyártó Vállalat 1986-ban kettévált, megalakult a Pannónia Filmvállalat és a Magyar Szinkron és Videó Vállalat. A képen: a televíziós filmek szinkronszobája a Pannónia Filmstúdióban. Régebben a szinkronokat adó hang tulajdonosa maga is színész volt, és mivel kevesebb filmet magyarítottak, volt idő bíbelődni ezekkel. Sokan úgy látják, hogy manapság nem annyira igényes a munka, a hangokat felmondó fiatalok nagy része soha nem szerepelt sem filmben, sem színházban, rutin nélkül pedig nem igazán jó a produkció. "Sokan örülnek neki, hogy találnak stabil megélhetést, nem rájuk kell haragudni. Amúgy nagyon jó volt a magyar szinkron, komoly munkát végeztek, de utánpótlás tekintetében rosszul állunk" - vélte szakértőnk. Hogy megtudjuk, mi a helyzet jelenleg, meglátogattuk az egyik legnagyobb szinkronokkal (is) foglalkozó céget, az 1994-ben alakult Masterfilm Digital Kft.-t. A vállalatnak jelenleg körülbelül 60 alkalmazottja van, beleértve a adminisztrációs és a technikai munkatársakat (szinkronrendezők, hangmérnökök, gyártásvezetők és vágók) és a fordítókat is. Hegyi Eszter produkciós vezető kísér minket körbe: szerinte is érezhető a szakmai felhígulás a szinkronhangok terén, ám ezt nem tartja vészesnek. "Valóban a legjobb olyanokkal együtt dolgozni, akiket hosszú évekig tanítottak a Színművészetin, majd színházban, sorozatokban, filmekben rutint szereztek. Ennek ellenére, mivel nő a csatornák száma, egyre több munka van, így egyre több új hangra van szükségünk, hogy ne ugyanazt a húsz színészt hallja a néző" - véli. Úgy érzik, hogy nehéz és izgalmas szakma az övék. A közhiedelemmel ellentétben nincs idő megnézni előre a sorozatok újabb részeit, úgy kell szinkronizálniuk a színészeknek, hogy nem is látják előtte az epizódot. Mozifilmeknél más a helyzet, ott a főszereplők hangját kölcsönző művészeknek van lehetőségük arra, hogy videón átpörgessék az alkotást, hogy megbarátkozzanak a szereppel. 2004. február 25. Megkezdte működését a vidék egyetlen szinkronstúdiója a Miskolci Nemzeti Színházban. Jelenleg tudományos-, ismeretterjesztő, dokumentum- és természetfilmek hangalámondásait végzik a stúdióban. Az első stúdióban éppen a Viasat 3, este fél nyolc körül kezdődő Őrült Világ című műsorához készítenek narrációt. A műsor Guinness-rekordokat mutat be, épp jól megtermett kosarasok hajigálják a labdát, a nézők mámoros sikoltozása közepette. A dialógusok szinkronjához képest valamivel könnyebb munka a narrátoré. Itt gyakran hallatszik a héttérben az eredeti szöveg, így pedig két eset lehetséges: vagy egy időben kezd a magyar hang az eredetivel, vagy némi fáziskéséssel lép be, de ekkor is figyelni kell arra, hogy ne nyúljon túl rajta. Itt Mester Ágnes rendező felügyel arra, hogy a csúcsokat beállító produkciók hamar kapjanak magyar hangot. "Hét részt tudunk elkészíteni egy nap, ennél több nem fér bele az időbe, és fásultságot is szülne. 23-25 perces egy rész. A narrátorral ötven perc alatt biztosan végzünk, tíz percet kap a pár mondatos szereplő. Igazából a National Geographicnak végzett munkákat kedvelem. A mostani rekordok közt akad néhány kifejezetten borzasztó is, akkor inkább alig nézek a képernyőre" - meséli. A Guinnessben feltűnik a világ leghájasabb embere, a legtöbb piercinget viselő nő, a végtagok nélküli artista és társaik - így sejtjük, mire céloz.

Csillagkaputól a Helyszínelőkig

A mellette lévő stúdióban egy filmhez készül szinkron, de csak a férfi főszereplő magyar hangja dolgozik épp, a dialógusok hiányzó részeit utólag rögzítik. Sokszor akad olyan, hogy egy színész színházi elfoglaltsága, vidéki munkája miatt nem tud jelen lenni, de ez nem probléma: világsztárok is énekeltek már lemezre duettet úgy, hogy az egyik Kaliforniában dalolt, a másik meg egy londoni stúdióban. A lényeg, hogy egyezzen a végén a time code, ha ez rendben, akkor a tévénéző észre sem veszi, hogy a pergő párbeszéd hangjait nem egyszerre rögzítették. Olyan szerfelett ritkán fordul elő, hogy valaki szinkronszínészként kezd, majd eztán csinál nagy karriert filmszínészként vagy színházban. Inkább jellemző, hogy tehetségesebb, kitartóbb gyerekek szinkronnal kezdik, majd így lesz belőlük tévés műsorvezető, színész, rendező. A szakmabeliek szerint egyáltalán nem olyan könnyű a munka, mint ahogy azt a "nép" hiszi. Olyan is akadt, hogy egy több fronton sikeres, nagyszájú, hazai médiaszemélyiség próbált szerencsét itt, ám lógó orral - és munka nélkül - távozott. Amire - logikusan - nagyon oda kell figyelni, hogy ne változtassanak egy már bevált hangon. A Csillagkapu című sorozat nagy rajongótábora például igencsak felhördült, mikor egy szörny új hangot kapott - annyira, hogy a hívek még leveleket is írtak, hogy közöljék felháborodásukat. A négy főszereplő mindegyikének cserélődött már a hangja, némelyik nem is szezon végén, hanem két epizd között között, így például Szervét Tibor nyomta le az első pár szezont, aztán jött Szabó Sipos Barnabás. Néha a szinkronszínész elfoglaltsága miatt kell lecserélni egy hangot: és ha egy sorozat újabb évadja és a főszereplő esetében történik, akkor aztán teljes a rajongók haragja, pedig ilyen esetekben nincs más kiút. A vállalt munkát mindenki igyekszik idejében teljesíteni: a határidő az, amivel végképp nem viccelnek. A Disney nem bízza a véletlenre, ellenőrzi a magyar szinkront is Más a helyzet a sorozatoknál, mint a filmeknél: Amerikában gyakori, hogy egy széria első részét már be is mutatták a tévében, miközben még javában forgatják az évad további epizódjait. Így volt például a Helyszínelők utolsó, Quentin Tarantino rendezte részével is: javában ment a sorozat, mikor a rendező épp csak belefogott a munkába. Itthon is van olyan, hogy elindul egy széria szeptemberben, holott még csak az első pár rész szinkronja készült el - a többivel még nem végzett a szinkronstúdió. "A Viasattal sokat dolgozunk, a sorozataik nyolcvan százalékának szinkronja itt készül. Sok munkánk van az Animal Planettel, a Discovery Channellel, a TV2-vel, a National Geographic csatornával vagy a Fox Kidsszel is.A Walt Disney által készített mozifilmek és sorozatok magyar nyelvű szinkronját is a Masterfilm készíti. Azokhoz a filmekhez külön stúdiót kellett berendezni, nemzetközi standard alapján. Nem mindegy, hogy hol a hangfal, milyen messze van a vászon, milyen a hangszigetelő anyag" - mondja Hegyi Eszter. Mint sokan tudják, a Disney figyel az apró részletekre is, több mintát kérnek a lehetséges szinkronhangokból. A stúdió a szinkronrendező javaslata alapján bevált színészekkel hangtesztet készít, ezeket küldi ki az Államokba, majd ott választják ki azt, aki a legjobban megfelel a Walt Disney elképzeléseinek, illetve az eredeti karakternek.

Horror és erotika

Az általunk látott harmadik stúdióban épp Szűcs Sándor dolgozik egy földrengésről szóló dokumentumfilm narrátoraként. A National Geographic számára készülő munka előtt tréfálkozik vígan a rendezővel ("Milyen kupi van itt, utoljára Koszovóban voltak ilyen állapotok!"), majd pár percnyi munka után megállapítja, hogy jól haladnak, jól megy a szinkron ("Magamat kell dicsérnem, ha már más nem teszi"). A munka tempósan, jó hangulatban halad. Pár szobával odébb épp a Narancsvidék című sorozatot szinkronizálják, a több szappanoperában (is) bizonyított Kiss Virág mellett a TV2 Jóban Rosszban-jából ismert Előd Álmos kiabál: a női szereplő épp a fiúra csapja az ajtót, persze csak a képernyőn. Az átíró az előkészületek, az utómunkák helye, a szalagokat, anyagokat pedig a kívánt formátumra változtatják, házon belüli használatra. A keverés is itt zajlik. A rendező megálmodja, hogy kikkel akar együtt dolgozni, a gyártásvezető megszervezi, hogy ki, mikor jöjjön, ki mit tegyen. Egy komplett stáb általában hét emberből áll, de nem egyértelmű a hierarchia, hiszen egymás nélkül nehéz létezni: a szinkronszínész nem tudja pótolni a hangmérnököt, de a produkciós vezető sem ugorhat be a náthás színész helyére. Tíz műterem tartozik a Masterfilmhez, és a dolgozók szerint különösen érdekes, ha nyitva vannak a folyosóra néző ajtók, miközben az egyik stúdióban horrorfilm készül, a másikban krimi, a harmadikban erotikus filmet szinkronizálnak: ilyenkor hangos nyögések keverednek borzalmas sikolyokkal. A munka közben persze sokan hadonásznak, gesztikulálnak, furcsa pofákat vágnak, hogy kijöjjön a megfelelő hang. Az otthon is sokat dolgozó rendezők választják ki a színészt, akivel dolgozni akarnak: persze nem ugyanaz a hang kell egy vulkánkitörésről szóló dokumentumfilmhez, mint a virágok fajtáit vagy a pillangók életét bemutató természetfilmhez. Roatis Andrea 13 éve van a szakmában, 1992-ben kezdte a szinkronizálást, és a mai napig az egyik legfoglalkoztatottabb "hang". Egy diákszínjátszó kör tagja volt korábban, olyanokkal kezdte, akik gyerekszínészek voltak, majd igazi nagyágyúk lettek. "Egy ismerős felvitt a Pannonia filmstúdióba, bemutatott pár szakembernek, majd vártam a telefonhívást. Szerencsém volt, megkerestek. Eleinte tömegjelenetet vagy egészen kis szerepeket kaptam, majd egyre több rendező ismert meg, egymásnak ajánlottak, így lett több munkám" - mesélt a kezdetekről.

Andrea adta Csorba Julika hangját. A Nyóckeren dolgozott még Szabó Győző, Pindroch Csaba, Gryllus Dorka és Badár Sándor is. A színjátszó kör nagyon jó iskola volt, kellett ahhoz, hogy ne legyenek gyomorgörcsök a fellépés előtt, hogy felszabaduljanak a gátlások. Andrea még a sikeres Viszonyok című sorozattal kezdte, ekkor kapta első rajongó leveleit. A következő lépcső az akkor még létező TV3-on futó Dinasztia volt, aztán jött egy országosan nagy sikert arató szappanopera, az Esmeralda. A Cassandra című sorozatban vagy a Szerelem ösvényei-ben már főszerepet kapott, akárcsak a TV2 által bemutatott Smallville-ben, itt Lana Lang volt a karaktere. "Utóbbi munkát is nagyon szerettem, de a Sabrina, a tiniboszorkány-t is imádom. Jó sztorik vannak benne, a lány meg kedves, kissé idióta. Új tinisorozatokban is szinkronizálok, mint a viasatos Narancsvidék vagy a One Tree Hill, a Tuti Gimi" - tette hozzá. Roatis Andrea háromszor is felvételizett a Színművészeti Főiskolára, ment is pár kört, de nem vették fel. Azonban így is teljes az élete, sok rajzfilmet is szinkronizál (a több díjat nyert Nyócker-ben is hallható), reklámokat vesznek fel vele, közben a Danubius rádió egyik hangja. "A szakmában a legfontosabb a rutin és a jó ritmusérzék. Régebben volt idő megnézni előre a tekercseket, ma már nincs, egy hét volt egy filmre, ma egy nap jut rá. Korábban nem használtunk fejhallgatót, amikor meg elkezdtük, nem tudtam koncentrálni a saját hangomra" - mesélte. Kép a Nyóckerből Ő már letett a filmezésről, a szinkron is elég. Érdekes munkaként említi meg a Nyócker-t, itt az volt a könnyebbség, hogy előbb vették fel a hangokat, utána készítették el a figurák mimikáját. Sokan emlékeznek Szomjas György 1983-as Könnyű testi sértés-ére, ott Görbe Nóra adta a magyar szereplő - Erdős Mariann - magyar hangját. Hasonló munkája Andreának is akadt, a pár éve futott hazai tinivígjáték, az Apám beájulna egyik főszereplőjének kölcsönözte hangját.

http://www.origo.hu/szorakozas/teve/20050927amagyar.html