Az élettel foglalkozó tudományágakban az egyik legfőbb áttörés várhatóan a tudás, a megismerés kérdéséhez kötődik majd 2006-ban. A tudósok ugyanis ezen a területen egyre jobban feltérképezik az agy rejtelmeit - állítja egy belga hetilap, a Trends cikke, az új esztendő várható tudományos fejleményeiről szólva.

A cikk szerzője, Alun Anderson, a New Scientist című tudományos szaklap szakértője a várható áttörést egy teljesen véletlen eseményhez, az úgynevezett "tükröző idegsejtek" felfedezéséhez köti: mint írja, ezzel közelebb kerültünk a beszéd kialakulásának megértéséhez, s talán az autizmus gyógyításához is.

A "tükröző idegsejtek" létezése egyébként nem új felfedezés: a pármai egyetem kutatói, Giacomo Rizzolatti professzor irányításával 1995-ben teljesen véletlenül bukkantak rá e sajátos agysejtekre. A kutatók egy majom agykérgében mérték az idegsejtek elektromos aktivitását, méghozzá az agykéreg azon részében, amely a testmozgást irányítja, s az izmokhoz a megfelelő parancsokat küldi. Az olasz kutatók felfedezték, hogy a majom agyában bizonyos sejtek működésbe léptek, amikor az állat kinyújtotta a kezét, hogy elvegyen egy mogyorót. Ebben nem is volt semmi rendkívüli, ám nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy ugyanezek az idegsejtek akkor is aktivizálódtak a majomnál, amikor az állat csak látta, hogy egy kutató szintén mogyorót vett el a tálból.

Azaz ezek az agysejtek ugyanúgy működtek, amikor a majom maga csinált valamit, illetve amikor látta, hogy más (egy ember, vagy egy másik majom) végzi ugyanazt a dolgot. Azóta ugyanezeket a "tükröző" (mert valaki más magatartására reagáló) idegsejteket megtalálták az embernél is.

Hogy ebben mi a rendkívüli? Normális esetben az agy úgy működik, hogy a vizuális üzeneteket előbb elemzi, s csak ezután indul el az üzenet az izmokhoz. A "tükröző idegsejtek" révén viszont nincs szükség gondolkodásra, elemzésre - azonnal tudjuk, hogy mások mit akarnak mondani, "üzenni" tettükkel, beleéljük magunkat az ő helyükbe.

Ez a beleélési képesség az ember sajátja: mások szándékainak megértése teszi lehetővé az olyan, sajátos magatartástípusokat, mint a szándékos hazugság, a csalás, a manipuláció. Ráadásul egyre több kutató szerint a beszéd kialakulását is a "tükröző idegsejtek" tették lehetővé. A beszédnek ugyanis előfeltétele, hogy a két ember tudjon valamiképpen kommunikálni, hogy legalább bizonyos szintig szavak nélkül is értse, mit akar a másik mondani. Ezt az első lépcsőfokot, a gesztusok nyelvét (ami megelőzte a szavak kialakulását) valószínűleg ezen sajátos idegsejtek révén tudták őseink elsajátítani.

S mi történik akkor, ha a "tükröző idegsejtek" elveszítik ezt a képességüket? Az emberek immár nem képesek beleérezni abba, hogy mi jár a másik fejében, s hogy a másik mit akar "üzenni" számára. Azaz sok kutató szerint ez a jelenség állhat az autizmus hátterében, amikor valaki olyan emberré válik, aki csak saját világába bezárkózva él, s képtelen igazi kapcsolatot teremteni a külvilággal. Ha a feltételezés beigazolódik, új lehetőségeket adhat e súlyos idegrendszeri probléma gyógyításában.

http://www.informed.hu/index.nfo?tPath=/friss_hirek/&article_id=112761