Hávelné Szatmári Katalin A közgyógyellátási rendszer átalakításáról szóló 2003. évi kormánydöntést fontosnak és pozitívnak értékelte Hávelné Szatmári Katalin. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke szerint ugyanis már nem a gyógyszert, hanem a rászoruló betegeket támogatja az egészségbiztosító, amelynek ellenőrző szerepe is jelentősen nő. Az idén július elsején életbe léptetett új közgyógyellátási rendszer talán legnagyobb jelentősége abban áll, hogy a jogosultság ellenőrzésére még a szolgáltatás igénybevétele – vagyis a gyógyszer kiadása előtt – kerül sor. Eddig ilyen a hazai egészségügyi ellátórendszerben nem volt. Hiányosságként rótta fel viszont az elnök, hogy az új rendszerben az orvosok által kezelt, úgynevezett kézigyógyszertárakban megszűnik a közgyógyellátotti gyógyszerek kiszolgálása. Persze nem itt, s nem most történne az átállás, ha minden gördülékenyen menne. A gyógyszerészek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) folytatott, közel három éves állóháború után is úgy vélik, az alkalmazásra kiválasztott technika lehetne korszerűbb, s azt is hibaként róják fel, hogy még mindig 70 százalékban működik hibátlanul a rendszer, a fennmaradó részben meglehetősen bizonytalan. A két rendszer ma még együtt él A közgyógyellátás régi – de még jelenleg is élő! – rendszerében alanyi, normatív és méltányossági alapon juthatott a rászoruló közgyógyellátáshoz. Ez változatlan marad! Más kérdés, hogy a saját döntésük alapján, méltányosságból közgyógyellátást adó települési önkormányzatoknak az új rendszerben gesztusuk ellentételezéseként többet kell befizetniük az OEP kasszájába. Míg a régi (még egy évig élő) rendszerben az érintett éves gyógyszerköltségének 20, a jövőben 30 százalékát kell „leperkálni". Ez 43.200 forintot jelent méltányossági közgyógyellátottanként, ami a kamarai szakértő, Sándor Csaba szerint - aki egy kis békési település alpolgármestereként is dolgozik - a pici településeknek megfizethetetlen. Az új rendszerrel tehát nem sikerül felszámolni a gazdag és a szegény önkormányzatok közötti, a közgyógyellátásban is tetten érhető különbséget, miközben van olyan magyarországi község, ahol a lakosság 90-95 százaléka közgyógyellátott – méltányossági okokból. Jelentős újdonság viszont, hogy a szakemberek által régóta kárhoztatott, évek során ugyancsak lecsupaszított, 700 készítményt tartalmazó közgyógylista helyett immár a támogatott gyógyszerkör egészéből kaphatnak medicinát a közgyógyellátottak. Más kérdés, hogy míg a korlátozott listából korlátlan mennyiségben rendelhettek az orvosok, az új rendszerben személyenként maximum havi 12 ezer forint a kvóta (ez a beteg által fizetendő térítési díjak összegére értendő), amihez évi 6000 forintos rendkívüli keret társulhat a nem krónikus, időszaki betegségek – például egy téli influenza - kezelésének megkönnyítésére. Ez utóbbi megállapítása viszont nem kötelező. (A 100 százalékosan támogatott gyógyszereket természetesen a közgyógyellátottak is ingyen kapják!) Az éves szinten 144 ezer forintos maximális keretet negyedéves bontásban írja a közgyógyellátott kártyájára az egészségbiztosító. Amennyiben a negyedév végén e virtuális kasszában marad például 1000 forint, akkor ezzel nem váltható ki úgy egy 1500 forint térítési díjú gyógyszer, hogy ezret a közgyógykeretből, a fennmaradó részt pedig a pénztárcájából állja a beteg. Ilyen, „vegyes finanszírozású" gyógyszerkiváltásra csak év végén van lehetőség – tudtuk meg Sándor Csabától. A jelenlegi és az új, 2006. július elsején életbe lépett közgyógyellátási rendszer jövő év július elsejéig együtt „él". Az átállás a virtuális pénztárcára folyamatos, ami azt jelenti, hogy lejárt érvényességű igazolványok helyett – amelyeknek még formája sem volt eddig egységes – már új igazolványokat adnak ki. Megváltozik az igénylés, s a kiadás menetrendje is. 40-45 napos ügyintézés Először a háziorvost kell felkeresni (a szakorvosi javaslattal is hozzá kell fordulni!), aki egy formanyomtatványon feltünteti a TAJ számot, a betegség BNO kódját, a szükséges gyógyszer hatóanyagát, mennyiségét és adagolását, amelyet lezárt borítékban juttat el a települési jegyzőhöz, aki vagy elutasítja az igénylést, vagy három napon belül továbbítja azt a megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. (Az önkormányzat méltányossági és normatív támogatási kérelemnél vizsgálja a jövedelmi viszonyokat. Az elutasítás ellen fellebbezni lehet.) A megyei egészségbiztosítási pénztár szakemberei megállapítják a szükséges gyógyszer költségét, s erről szakhatósági állásfoglalást juttatnak el a jegyzőhöz, aki 8 napon belül határoz a jogosultságról, annak kezdő időpontjáról, s az egyéni gyógyszerkeret összegéről. E határozat megszületése után három napon belül a megállapított éves gyógyszerkeret összegének 30 százalékát az önkormányzatnak át kell utalnia a területileg illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Ezzel azonban még mindig nincs vége a procedúrának. A jegyző ugyanis nem csak az érintett beteget, hanem a megyei egészségbiztosítási pénztárat is értesíti döntéséről, mivel ez utóbbi adja ki az immár országos egységes közgyógyellátási kártyát, amelyet az érintett vagy személyesen vesz át, vagy postázzák számára. Az ily módon megállapított jogosultság egy esztendőre szól. A virtuális pénztárcát először a határozat megszületését követő 15 napon lehet igénybe venni. Sándor Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy ezer forintos kiadás alatt nem lehet igényelni közgyógyellátási igazolványt, ugyanakkor a jegyzőtől kérhető a gyógyszerkeret módosítása – de az semmiképp nem lépheti túl idén a havi 12 ezer forintot! -, amennyiben új, tartósnak ígérkező betegség lép föl. Ezzel a lehetőséggel azonban a jogosultság lejárta előtti 90 napon belül már nem lehet élni! Mivel e meglehetősen hosszú és bonyolult ügymenet 40-45 napba is beletelik, ezért Hávelné Szatmári Katalin szerint augusztus közepén jelenhetnek meg az első, új közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező betegek a patikákban. A kapcsolat nem csak az égieken múlik Az új rendszerben jelentős felelősséghez és többletfeladathoz jutó gyógyszerészek, s az egészségbiztosító vitáiról már eddig is többször hírt adott lapunk. A változás annyi lesz, hogy a gyógyszerészek egy modem segítségével ellenőrzik, hogy a kártya tulajdonosa valóban jogosult-e a közgyógyellátásra. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár értesíti a patikát, hogy érvényes-e a beteg TAJ és közgyógyellátási száma, mennyi pénz áll rendelkezésére a virtuális pénztárcában, de arról is küldenek információt, ha az illetőnek nincs kerete, illetve az kimerült. Mindennek néhány másodperc alatt kell lejátszódnia az úgynevezett GPRS rendszer segítségével – tudtuk meg Potornai Lajostól. A kamara szakértője szerint e művelet során két alapvető probléma adódhat. Egyrészt a mobiltelefonos elven működő GPRS térereje nem mindenütt egyforma, így a próbák során nem egyszer előfordult, hogy egyes patikák többszöri próbálkozás ellenére sem tudtak kapcsolatot teremteni az OEP adatbázisával. Ezzel kapcsolatban kulcskérdéssé vált, hogy ilyen esetben mit tegyen a patikus, aki a beteget sem engedné el gyógyszer nélkül, ám magának sem termelne veszteséget, hiszen az elszámolásnál levonják tőle az OEP szerint jogosulatlanul kiadott gyógyszer árát. Ezzel kapcsolatban végül több hetes, késhegyig menő vita után elfogadták a kamara által kidolgozott eljárásrendet, amelynek az a lényege, hogy ilyen esetben kiadható a gyógyszer a betegnek, s a patikust sem büntetik. Komoly problémát okoz ezenkívül az is, hogy csak fokozatosan javul az egészségbiztosító közgyógyellátottakat nyilvántartó adatbázisa. Július elsejéig ugyanis az önkormányzatoknak kellett jelentést adniuk az általuk kiadott közgyógyellátási igazolványokról, ám ezt sokszor elmulasztották, nem egyszer azért, mert így a kötelező összeget sem kellett befizetniük az ellátottak után. Nem véletlenül került át július 1-től az igazolvány kiadásának joga az egészségbiztosítóhoz, így mire egy év alatt mindenki átkerül az új rendszerbe, kitisztul, s validdá válik az adatbázis is. A fentiek miatt sokáig kérdés volt az is, hogy mi a teendő akkor, ha a beteg érvényes közgyógyellátási igazolványt mutat föl, ám a rendszer szerint nem közgyógyellátott. Ebben az esetben is kiadható a gyógyszer, amennyiben a beteg büntetőjogi felelőssége tudatában aláírásával igazolja közgyógyellátotti mivoltát. Mindebből azonban az is következik, hogy ilyen megoldás csak akkor lehetséges, ha az érintett személyesen váltja ki gyógyszerét. A kamara elnöke végül arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2006. július 1 és 2006. október 1 között lejáró közgyógyellátási igazolványok érvényessége automatikusan meghosszabbodik október elsejéig. A közgyógyellátásról rendelkező szociális törvény itt olvasható

http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=96&cid=74883