 |
Az elmúlt 12 évben alapjaiban határozta meg a kardiovaszkuláris medicina fejlődését a koleszterin redukció siker története.
Először azt tanultuk meg, hogy a szérum koleszterin csökkentése – emelkedett koleszterin szintű koszorúér betegekben – csökkenti az infarktus és a halálozás előfordulását. Később kiderült, hogy nemcsak az emelkedett, hanem a csaknem normális koleszterin szintű koszorúér betegekben hasonló az eredmény, vagyis a koszorúér betegség és következményei javíthatók, ha – a kiindulási értéktől függetlenül - gyógyszeresen csökkentjük a koleszterin szintet.
Az elmúlt 12 év vizsgálatai – továbbá - az emelkedett és a közel normális koleszterin értékű, egészséges emberek /vagyis nem koszorúér betegek/ esetében is kimutatták a szérum koleszterin gyógyszeres csökkentésének kedvező hatását. Sőt, egy független angol vizsgálat /HPS/ mindkét nemben, fiatalokban és 65 év felettiekben, cukor betegekben és nem cukor betegekben, érbetegekben és nem érbetegekben is – összesen 25 000 emberben – igazolta a fent leírtakat: a szérum koleszterin szint redukciója javítja a morbiditást és csökkenti a vascularis halálozást !
Mindebből az orvosok számára 2 fontos kérdés született: A/ Kinek kell koleszterin csökkentő gyógyszert kapnia? Lehet, hogy mindenkinek? B/ Meddig kell csökkenteni a szérum koleszterint, azaz mik a terápiás célértékek?
Az első kérdésre a válasz a következő: minden nagy /ill. közepes/ rizikójú betegnek koleszterin csökkentő gyógyszert kell kapnia. Nagy rizikójú minden érbeteg /koszorú ér, agyi érbeteg, alsó végtagi érbetegek, stb/, továbbá a cukorbetegek, metabolikus syndromás betegek, valamint a több, és emelkedett értékkel járó rizikó faktorral rendelkezők. Ma már a több rizikó faktort hordozók összegzett vascularis rizikóját – egyénre szabottan - táblázatból lehet leolvasni. Úgy gondoljuk, hogy csak a kevés rizikó faktorral rendelkező, azaz kis összegzett, vascularis rizikójú és közel normális koleszterin szintű emberek kezelése felesleges!
A második kérdés megválaszolásához az epidemiologiai vizsgálatok adtak segítséget. Kiderült ugyanis, hogy mind érbetegekben, mind egészségesekben minél jobban csökkentjük a koleszterin szintet, annál kevesebb lesz az új vagy ismételt érbetegség /pl. infarktus, stroke, stb./. Érbetegekben /és általában a nagy rizikójú betegekben/ azonban alacsonyabb értéket kell elérni ehhez a sikerhez, mint az egészségesekben. Nagy rizikójú esetekben a szérum koleszterin célérték: ≤4,5 mmol/l , az LDL-koleszteriné: ≤2,5 mmol/l, igen nagy összegzett rizikó esetén /pl. érbeteg + cukorbeteg is, vagy pl. érbeteg + aktív dohányos, stb/ az LDL célértéke: ≤1,8 mmol/l. Nem árt tudni, hogy ezeket az alacsony értékeket a mai, korszerű gyógyszerek segítségével /esetleg kombinációjukkal, intenziv kezeléssel/ el lehet érni!
Hogyan néz ki egy beteg koszorúér /belülről !/ ilyen intenzív kezelés után? Látható-e, mérhető-e a változás?
A neves amerikai orvosi újság, a JAMA nemrég közölte az Asteroid fantázia nevű vizsgálat eredményét, melyben 349 koszorúér betegben végeztek intravascularis /azaz koszorúérbe vezetett szonda segítségével/ ultrahang vizsgálatot, amely módszer lehetővé teszi az érbetegség belső megfigyelését. Az alapvizsgálatot 2 évvel később megismételték és bizonyították, hogy a felrakódások, plaque-ok volumene szignifikánsan csökkent, és a legbetegebbnek ítélt szakaszban is mérséklődött az atherosclerosis kiterjedtsége. Itt az idő, hogy higgyünk a szemünknek! E vizsgálat során egyébként a betegek LDL-koleszetrin szintjét átlagosan 1,56 mmol/l-re sikerült csökkenteni! -és mindennek semmilyen káros mellékhatása nem volt. Ez a vizsgálat újabb bizonyíték arra, hogy koleszterinből „minél kevesebb, annál jobb ". |