Megtalálták Szodomát?

Ha egy vallásos biblia-kutató régész szenzációs kijelentéssel áll a nyilvánosság elé, a történészek rendszerint erős szkepticizmussal fogadják a hírt. Üdítő kivételnek számít Stephen Collins, aki a kollégái szerint alapos, megbízható régész, és tartózkodik a felelőtlen nyilatkozatoktól. Nos, Collins most azt állítja, hogy megtalálta a Bibliából jól ismert Szodomát.

Szodoma és Gomorra története az Ótestamentum egyik legmegrázóbb példabeszéde, melyből kiderül, hogy a két várost – lakóinak bűnös viselkedéséért az Úr tűz és kénesőt bocsátva rájuk – elpusztította. Noha Szodomáról és Gomorráról a Biblia igen pontos földrajzi meghatározást ad, mely szerint a Holt-tenger déli csücskénél, a Szedom-hegy közelében találhatóak, a kutatók kételkednek az eset és a két város történelmi valóságában. Eddig igen kevesen mutattak érdeklődést azok felkutatására, s noha születtek spekulációk a helyszín meghatározására, ez ügyben komoly régészeti feltárások még nem folytak.

Stephen Collins-nak, az amerikai Trinity Southwest Egyetem archeológiai és biblia-történeti dékánjának, miután a ’90-es évek végén több régészeti túrát is szervezett a környékre, felkeltette az érdeklődését a téma. Ennek hatására elkezdte tanulmányozni a bibliai leírásokat, majd néhány diákból álló csapatával 2000-ben belefogott a kutatásba.

Stephen Collins az ásatás helyszínén

„Komolyan izgatott a dolog ahhoz, hogy utána járjak, és azt tapasztaltam, hogy rengeteg földrajzi meghatározás található a Bibliában, aminek senki sem tulajdonított figyelmet” – nyilatkozta az újságoknak Collins. A régészcsapat az elméleti kutatások eredményeit összegezve egy teoretikus térképet állított össze, mely egy a Holt-tengertől északra és a Jordán-folyótól keletre fekvő, eddig feltáratlan vidékre, Tall el-Hammam-ra irányította őket, ahol hamarosan megkezdődtek az ásatások. A körülbelül egy kilométer szélességben előbukkanó leletek bebizonyították, hogy egy ősi település nyomaira bukkantak, mely – az agyagcserepek vizsgálatának eredményeiből kiindulva – a bronz-korban, azaz a bibliai Ábrahám idején élte fénykorát. Az itt talált hamu és elégett agyagtégla nyomok pedig arról tanúskodtak, hogy a település vesztét egy tűzvész okozta. A terület közepén egy forrás nyomait is felfedezték, ami megmagyarázza, hogy lakói miért éppen itt telepedtek le.

A legérdekesebb felfedezés azonban kétségtelenül az a cserépdarab, melynek felületén üveges trinitite-t fedeztek fel. A trinitit nevű anyaggal a tudósok először 1945-ben találkoztak egy atombomba-kísérlet helyszínén. Vizsgálata során rájöttek, hogy az a hatalmas robbanás és a rendkívül magas hő hatására megolvadt földpát és kvarc elegye, ám ahhoz, hogy létrejöjjön, valóban szélsőséges körülményekre van szükség.

Lázasan folyik a kutatás...

...a bűnös város romjai után

William Fulco, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem régészprofesszora, s egyben Collins tanácsadói bizottságának tagja bízik kollégájában, de egyelőre óvatos, még várja a további eredményeket. „Az a dolgom, hogy folyamatosan feladatok elé állítsam Collinst, és ő szereti a kihívásokat. Ha azt állítja, hogy ez a leglogikusabb helyszín a kutatásokhoz, akkor az úgy is van, de a bizonyosság kedvéért szeretnék még eredményeket látni. Tárjon fel egy bronz-kori réteget az i.e. 3000-2000-ig terjedő időszakból, ahol jól kivehetőek a pusztulás nyomai” – nyilatkozta Fulco.

Collins nem is tétlenkedik, nagy energiával toborozza a következő expedíció tagjait, mely decemberben indul az ásatások helyszínére. „Az emberek többsége nem hiszi, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob valós történelmi alakok voltak,[…] de a Bibliában annyi bizonyított történelmi és földrajzi adat van, hogy abban kételkedni őrültség” – mondta a régész.

Forrás: Archaeologica

http://www.an-no.hu/index.php?cikk=352