Az Új-Mexikói Egyetem által készített tanulmány során a szakemberek az MHC-ket, (major histocompatibility complex: hisztokompatibilitási antigén) tartalmazó emberi géncsoportot – amely magában foglal számos más, az immunológiai működéséhez szükséges géneket is – vizsgálták. Ez a DNS irányítja azon fehérjék termelődését, amelyek beborítják a sejtek külső felszínét és jelzik, hogy azok természetes részei a testnek, vagy idegen betolakodók. Minél több MHC-variációval rendelkezik egy személy, annál több idegen sejtet képes az immunrendszere felismerni, így a már korábbiakban kialakult és az újonnan kiépített felismerő struktúrák átörökítésével az utódjaik szervezete is jóval ellenállóbb lesz.

A kifejezetten eltérő MHC-génekkel rendelkező emberpárok vonzódnak a legjobban egymáshoz, és szexuálisan is ők passzolnak a leginkább. „Van némi elképzelésünk a kölcsönös vonzódásról, de eddig nem voltunk képesek pontosan megmondani, mi okozza ezt” – mondta Christine Garver-Apgar, kutatásvezető.

Az emberek szaglás útján képesek érzékelni az ellenkező neműek MHC-eltérését, bár ezt még jelenleg is vizsgálják. Előző kutatások azt már viszont bebizonyították, hogy az állatvilágban ez alapján döntenek bizonyos élőlények az ellenkező neműekkel kapcsolatban.

Az MHC-jelleg magyarázatot ad az „ellentétek” vonzására, emellett azonban megjósolható általa a hűséghez való viszony. Ha ugyanis egy nő olyan férfival él együtt, akinek hasonló MHC-génjei vannak, hajlamos arra, hogy eltérő géncsoportú férfi társaságát keresse, főként termékeny napjain. Az ilyen kapcsolatban lévő nők jóval több szexuális kilengésről számoltak be a tanulmány készítése során. Garver-Apgar szerint a nők félrelépésének számos oka lehet, például olyan genetikai előnyök, mint a jó vagy kompatibilis gének megszerzése utódaik számára.

http://hvg.hu/egeszseg/20070219_romantika.aspx?s=rss