Veér - G-Portál

Étel-ital

Valóban hiperaktívvá teszi a gyerekeket a túlzott cukorevés?

A szülők gyakran keresnek kifogásokat gyermekeik rossz magatartására, s a cukor bizony sokszor lett ludasnak kikiáltva. A tudományos vizsgálatok azonban nem támasztják alá a cukorfogyasztás és a hiperaktivitás közti közvetlen kapcsolatot. A cukor ugyan táplálja a testet energiaforrásként, de nem teszi hiperaktívvá a kölyköket. Az igazság inkább ott keresendő, hogy a gyerekek a legtöbbször különleges, izgalmas élethelyzetekben esznek sok édességet (bulik, nyaralás, mozi, esküvő), amikor amúgy is fel vannak pörögve.

Jeff Comisarow, az University of California kutatója egy 1996-os, Megőrjítheti-e az édesség a kölyköket? Cukor és hiperaktivitás viszonya a gyermekeknél című tanulmányában arra a végkövetkeztetésre jut, hogy ugyan a sok cukorevés káros a gyerekek magatartására, de semmiféle összefüggés nincs a hiperaktivitás és a túlzott édességfogyasztás közt.

Pattanásossá tesz-e a csokievés?

További legendák, tévhitek és tények megerősítése és cáfolata a Legendavadászok című könyvben.

A The Acne Research Center oldala szerint a csokiszeletek ártatlanok, annak ellenére, hogy sokszor hivatkoznak rájuk, mint a pattanások fő okozóira. Az intézet kutatásai szerint egyetlen konkrét ételről sem bizonyított, hogy közvetlenül felelőssé tehető a mitesszerek kialakulásáért, mégis - ha egészségesen táplálkozunk, sok zöldséget, gyümölcsöt és rostos étket fogyasztva - megelőzhető a mitesszerek kialakulása. Azokért leginkább a testünk mirigyeinek túlzott zsír felhalmozása, a halott hámsejtek megmaradása a pórusokban, és az öröklés tehető felelőssé.

Hagymaszeléskor egy könnyfakasztó enzim lép üzembe, melynek eredményeképpen könnyek jelennek meg a szemüregben. Ez az enzim aztán reakcióba lép a hagyma aminosavaival, mely szulfonsav keletkezéséhez vezet. A szulfonsav aztán a levegővel kölcsönhatásba lépve spontán syn-propánetil-S-oxiddá alakul, mely a szaruhártyával érintkezésbe lépve a könnymirigyek bekapcsolását eredményezi. A kutatók megpróbáltak „nem sírós” hagymát is kifejleszteni, de arra jutottak, hogy ha kivonják belőle a sírást generáló komponenst, akkor éppen a hagyma íze vész el. Addig is van néhány megoldás, hogy ne pityeregjünk hagymavágáskor: melegítsük fel a hagymát vágás előtt, vágjuk folyóvíz alatt, vagy egyszerűen viseljünk szemüveget illetve kontaktlencsét.

Caligula római császár mélységesen meg volt győződve róla, hogy a répaevés afrodiziákumként hat a szervezetre, ezért volt, hogy a szenátusnak olyan bankettet adott, melyen csak répából készült étkek csillapították az éhséget, remélve, hogy szexőrült fenevadakká válnak a nemes urak.

A látásjavító répa mítosza a második világháborúra datálható, amikor a brit légierő szerette volna titokban tartani a németek előtt, hogy milyen fejlett légi radarrendszert használ a bombázók felderítésére. Azzal hencegtek, hogy a brit pilóták azért látnak éjjel is ilyen jól, mert elképesztő mennyiségű sárgarépát fogyasztanak rendszeresen.

Az ugyan igaz, hogy a répában sok a béta-karotin, mely fontos a látáshoz. A béta karotinból a szervezet A-vitamint állít elő, és szélsőséges esetben az A-vitamin hiány vakságot eredményezhet. Ennek ellenére, ha a szükséges mennyiségű A-vitamin fellelhető a szervezetben, a látás nem javul tovább a növekvő béta-karotin bevitelétől. A túlzott A-vitamin jelenlét nyomán a test besárgulhat, súlycsökkenés, hajhullás és fejfájás léphet fel.

Manapság, amikor a szervezetbe történő koffeinbevitelnek a kávéiváson túl is számos alternatívája van, nem meglepő, hogy erős függőséget eredményez a szer használata. A kávé és a fejfájás viszonya azonban összetettebb, mint gondolnánk. Az tiszta, hogy a koffeinbevitelnek lehet köze a fejfájáshoz. A szabadon hozzáférhető szer, melyet mellesleg receptre is meg lehet venni tablettaként, összeszűkíti az ereket, melynek nyomán bizonyos fejfájásokon tényleg segíthet. A reggeli kávé elmaradása esetén jelentkező tünetek azonban nem vezethetőek vissza ilyen egyértelműen a koffeinhiányra. A Journal of Pharmacology egy 1999-es tanulmánya szerint a kutatásban részt vevők, akik nem tudták, hogy megvonják tőlük a koffeint, minimálisan vagy egyáltalán nem szenvedtek a szer hiányától. Ezzel együtt nagy kávéivóknál jelentkezhetnek elvonási tünetek, de ezek lépcsőzetes elvonás mellett minimalizálhatók.

Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás. Ez a sperma esetében is megállja a helyét, hiszen számos fontos alkotóelemet tartalmaz. Ennek ellenére nem táplál, s a legkevésbé sem hizlal. Egy átlagos ejakuláció egy teáskanálnyi, körülbelül két-háromszáz millió spermát tartalmaz, de összesen csak öt kalóriát. Ezek a kalóriák nagyrészt a benne található fehérjékből és glükózból adódnak össze. A prosztatamirigy által termelt és hozzáadott tápanyagok feladata valószínűsíthetően az, hogy segítsék kellő energiával ellátni spermákat, míg azok célba nem érnek. A sperma azonban számos további jótékony hatású összetevővel bír, így víz, C-vitamin, citromsav, foszfát, bikarbóna és cink is van benne.

Az osztriga tényleg hasonlít a test bizonyos anatómiai részére, de ettől még nem stimulál szexuálisan. Számos étekről állították a történelem során, hogy afrodiziákumként funkcionál, de eddig nem sikerült tudományosan alátámasztani ezek igazságtartalmát. Ennek ellenére számos teória született, miért is hatékony az osztrigaevés pásztoróra előtt: az osztriga tele van vitaminnal és ásványi anyagokkal, különösen cinkkel. A cink felel a progeszteron-szintünkért, mely pozitív hatással van a libidóra.

Ugyanezen analógia nyomán azonban szintén javasolható a csoki, az eper, a pezsgő és a spanyol légy fogyasztása is. Samantha Heller, a New York University Medical Center táplálkozási szakértője szerint az osztrigaevés hatása sokkal inkább pszichikai, mint fizikai. „Ha ugyanis valamiről sokszor mondják, hogy növeli a potenciált, az emberek egy idő után akaratlanul is hinni kezdenek benne” - teszi hozzá.

A spanyolok szerint a péniszméretünkről árulkodik az orrunk: az egyik szélétől az orrhegyen keresztül a másik széléig keresztbe lemérve a férfiasságunk méreteit kaphatjuk meg, állítják. Ugyanezen elv mentén, Gepettónak igen sok időbe telhetett, míg Pinocchionak nadrágot varrt, de Cyrano de Bergerac sem töltött volna ennyi időt felesleges szerelmeslevél írással, ha ez a teória igaz lenne. Ugyanígy a kézméretnek sincs semmi köze a férfiasság hosszához. A British Journal of Urology két urológusa, a lábméret és a hímtag összefüggéseinek vizsgálata nyomán – 104 páciens merev péniszének mérése után összevetették a cipőméretükkel – szintén nem jutott összefüggésre. A Snopes.com oldal a témával foglalkozó bejegyzése szerint a St. Mary kórházban végzett kutatás nem az első volt a témában, de az első, mely tudományos pontossággal zajlott. S ugyan az ezt megelőző felmérések mutattak némi összefüggést, de ezt nem igazolta vissza a brit felmérés. (Ráadásul nem is érdemes foglalkozni a kérdéssel, egy tudóspáros ezirányú kutakodásait a nem túl hízelgő IgNobel-díjjal jutalmazták.)

Egyébként meg a kis pénisz általában nagyobb tágulásra képes az erekció alatt, mint a nagyobbak. Mivel pedig a nők nemi szervének szexuálisan érzékeny része a vagina elülső egyharmadában található, a nagy szerszám tényleg nem minden.

Sokféle állítást ismerünk a női ejakuláció kapcsán, de ezeket eddig mindig a szexuális interaktus közbeni vizelésnek tudták be. Egy új keletű összefüggés szerint a szóban forgó folyadék egy összetett anyag, mely prosztata foszfátsavat tartalmaz. Ugyanez az anyag fellelhető a férfiak ejakulációjában is. A kutatók megvizsgálták a prosztataszerű összetevőt a női ejakulációban, és arra a megállapításra jutottak, hogy ha a női ejakuláció nem vizelet, akkor annak nem a húgyhólyagból kell kiáramlania. Állításuk szerint a folyadék legvalószínűbb forrása a Skene mirigynek nevezett mellékhúgymirigy.

A női ejakulációról már Arisztotelész is említést tett, később az olasz anatómus Renaldus Colombus a klitorisz működése kapcsán hivatkozott rá, míg a 17. században Regnier de Graaf holland anatómus a nők anatómiájáról írt könyvében is emlegeti a nőkből a szeretkezés során távozó, illetve kilövellő folyadékot.

A pornófilmekben squirt-ként vagy gushing-ként emlegetett, nagy erővel kilövellő folyadékról az Answers.com oldal azt írja, hogy az gyakran trükkfelvétel, vagyis a pornószínésznők az előzetesen külsőleg bevitt folyadékot nyomják ki, illetve vizeletet használnak a látványosság fokozására.

A legtöbb férfi visel valamilyen alsóneműt, így mindenkinek van kedvenc fazonja. Bill Clinton például a boxert kedveli, míg Kramer a Seinfeldből úgy tartja: „Biztonságos csomagolásra van szüksége cimborámnak, golyóimnak kell egy otthon”. A kérdés tehát az, van-e bármilyen tudományos megfontolás az alsónadrág kiválasztása mögött. Eredetileg úgy tartották, hogy a szűk alsógatya a nemzőképesség elvesztéséhez vezet, mert túlzottan magas hőmérsékleten tartja a heréket.

A The Journal of Urology 1998-as cikke szerint két urológus, Robert Munkelwitz és Bruce R. Gilbert 97 férfin végzett termékenységi vizsgálatot. A vizsgálatban résztvevők fele-fele részben viseltek fecskét és boxert. Az orvosok a herezacskó külső-, belső- valamint testhőmérsékletét mérték boxerben és fecskében egyaránt. Ennek alapján mégsem sikerült szignifikáns különbséget kimutatni a férfiak spermák számában, koncentrációjában és mozgékonyságában. A herezacskónak ugyanis anatómiailag éppen az a feladata, hogy a test hőmérsékleténél hűvösebben tartsa a heréket, biztosítva a nemzőképességet.

A cikk következő részében a drogokkal és egyéb, a testtel kapcsolatos tévhitekkel és tényekkel foglalkozunk.

Az emberi test: tények és tévhitek (I. rész)