Genetikailag nézve az ember nem sokkal több a légynél, öröklési anyaga meglepően kicsi, hiszen csak 21 ezer gén alkotja a fehérjék tervrajzát. Ez azonban csak féligazság, mert öröklési anyagunk nagy része ősrégi, évmilliók halmozódnak fel benne. A kutatók eddig 19 ezer őskori gént mutattak ki, amelyek nem vesznek részt a fehérjék felépítésében, a tudomány "DNS-roncsnak" is nevezi őket. A kutatók hosszú ideje találgatják, mi a helyzet az inaktív emberi DNS-sel, vajon mindez csak haszontalan ballaszt, amely az evolúció során felhalmozódott?
 
Mark Gerstein, a Yale egyetem bioinformatikusa úgy véli: korábban ezek egy része normális gén volt, amely elpusztult, amikor káros mutáció alakult ki belőlük. A többinél a használható gének funkcióképtelen másolatáról lehet szó. A kutatók az "Encode" nevű projektben vizsgálják az emberi genomban rejlő lehetőségeket. A rövidítés a "DNS elemek enciklopédiája" elnevezésből ered, és az emberi öröklési állomány teljes felderítését tűzte ki célul. 
 
Nyolcvan kutatóműhely munkatársai vesznek részt a munkában, és megérkeztek az első eredmények, amelyeket a Nature legújabb kiadása publikál. Ezek azt sejtetik, hogy az öröklési állományról szerzett eddigi ismereteket a feje tetejére kell állítani. A gének ugyanis egyáltalán nem rendszerezve sorakoznak egymás után, hanem átfedik egymást, meg vannak szakítva rejtélyes részek által, amelyek ugyancsak nagyon hasznos információkat tartalmaznak. A valódi erő az új tanulmány szerint részben az ősrégi, sokszor szunnyadó genomban található, amelyet a tudósok eddig genetikai "roncsnak" vagy "szemétnek" véltek.
 
A gének duplázódása a természet ősrégi találmánya, már 700 millió évvel ezelőtt kialakultak a kontrollgének az állatok testének felépítéséhez. Amikor az emberi embriónál a fej és lábak, a bal és jobb testrészek keletkeznek, akkor a gének azon csoportja dönt erről, amely a test tengelyét a medúzáknál és a rovaroknál is meghatározza.

http://hvg.hu/egeszseg/20070620_gen_dns.aspx