Első hallásra furcsának tűnhet, de mégis igaz, hogy a túlzott folyadékbevitel - még ha csak vízről van is szó - a halálunkat okozhatja. Erre azonban több példa is volt az elmúlt években: elég, ha annak a nőnek az esetét említjük, aki egy játékkonzol elnyerése érdekében ivott meg csaknem hat liter vizet mindössze három óra leforgása alatt. A nőnél először hasogató fejfájás jelentkezett, később hányt, végül pedig belehalt a "vízmérgezésnek" nevezett tünetegyüttesbe. Ez ugyan egy meglehetősen extrém eset, de sajnos olyan is többször előfordult már, hogy egyébként egészséges fiatalok haljanak meg hasonló módon: a partik közönsége gyakran extasy-t is fogyaszt, az éjszakába nyúló tánc után pedig muszáj pótolni a hirtelen folyadékveszteséget.

Melyek azok a folyamatok, amelyek a vízivást követően halálhoz vezetnek? A nagymértékű folyadékbevitel hatására felhígul a vér, a nátriumionok mennyisége pedig a literenkénti 135-145 millimól alá csökken: a jelenséget orvosi szóval hiponatrémiának nevezik. Ez az állapot kialakulhat például erős hasmenés, vese- vagy mellékvese-károsodás, illetve a vizelethajtó szerek mértéktelen szedése következtében is, de egy 2005-ös tanulmány szerint a maratoni futóknál átlagosan minden hatodik esetben kimutatható a jelenség enyhébb formája. A hiponatrémiát hányinger, hányás, fejfájás, fokozott vizeletürítés és általános zavarodottság előzi meg.

A szervezetünkből különféle módokon távozó víz mennyiségét a vesék szabályozzák: amikor rövid idő alatt túl sok vizet iszunk, a vesék nem lesznek képesek megfelelően ellátni feladatukat, és a vér "vízzel telítődik"; a víz ilyenkor nem tud a szokásos módon távozni, ezért a fölös mennyiség a vérből a sejtekbe kerül, amelyek térfogata ennek következtében hirtelen megnő. A legtöbb sejttípus esetében ez nem jelent problémát, ugyanis a sejtek rugalmas szöveteket alkotnak - például zsír- vagy izomszövet - az idegsejtek számára azonban nem áll rendelkezésre több hely (a koponyában az idegsejtek mellett vér és az agy-gerincvelői folyadék tölti ki a fennmaradó helyet). Mivel az idegsejtek emiatt már képtelenek tágulni, az agy megduzzad, ami remegést, légzésbénulást, kómát, végül pedig az életfolyamatok teljes leállását eredményezheti.

Az a legjobb, ha annyit iszunk csak, amennyire szomjasak vagyunk. A szomjúság pontosan jelzi, hogy mennyi folyadékra van szükségünk ahhoz, hogy egyensúlyban tartsuk szervezetünk folyadékháztartását. Ez alól kivételt jelenthet a nyári kánikula, hiszen ilyenkor fokozott a szervezet folyadékigénye: nagy melegben az egyébként felnőtteknek ajánlott napi másfél liter folyadéknál többet is érdemes elfogyasztani. A legjobb szomjoltók az ásványvizek: olyan ásványi elemeket, sókat tartalmaznak, amelyek pótolják az izzadás következtében elveszített, de a szervezet számára létfontosságú anyagokat (részeletesebben lásd korábbi cikkünket: Mit tegyünk hőség idején?).

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0728/875591/20070709_viz_vizfogyasztas_1.htm