A hatóanyag, amely a zsírok szervezeten belüli szállításáért felelős fehérjék egyikének működését gátolja, nemcsak ellenállóbbá tette az egereket a fenti két betegséggel szemben, de enyhítette a tüneteket azokban az állatokban, amelyekben már kialakult valamelyik betegség. A gyógyszerrel kezelt egerek akkor is immunisak lettek a cukor- és szívbetegséggel, illetve egyes anyagcserebetegségekkel szemben, ha előzőleg rendkívül magas zsírtartalmú étrenden tartották őket, és emiatt túlsúlyosak voltak, koleszterinszintjük pedig kórosan magas volt.

A Nature-ben közölt cikk a Harvard Közegészségügyi Intézetét vezető Gokhan Hotamisligil kutatócsoportjának korábbi eredményeire épült: néhány évvel ezelőtt egy olyan gént azonosítottak, amely egerekben fontos szerepet játszik a cukorbetegség és szívbetegség kialakulásában. Azt találták, hogy azokban a mutáns egerekben, amelyekből hiányzik ez a gén, nem lehet mesterséges úton kiváltani ezeket a betegségeket.

A gén tüzetesebb vizsgálata során kiderült, hogy az "aP2" nevű fehérjét kódolja, amely különböző lipideket köt meg és szállít a keringési rendszerben. Ha a szállítandó lipidek mennyisége egy kritikus szint fölé emelkedik - például a túlságosan zsírdús étrend következtében --, az "aP2" fehérjék gyulladásos reakciók sorozatát indíthatják el, valamint csökkentik a szövetek inzulinérzékenységét, és elősegítik a plakkok kialakulását az erek falán. Feltételezhető volt tehát, hogyha az "aP2" működését valamilyen módon sikerülne meggátolni, ezek a folyamatok megelőzhetők lennének. Ennek egyik módja az "aP2" gén "kikapcsolása" lenne, ilyen beavatkozásra azonban ember esetében - legalábbis egyelőre - nincs lehetőség. Hotamisligilnek a Bristol-Myers Squibb kutatójával, Dr. Rex Parkerrel együttműködve azonban sikerült előállítani egy olyan hatóanyagot - a BMS309403 névre keresztelt vegyületet -, amely képes célzottan gátolni az "aP2" fehérje működését.

Egy évvel ezelőtt a Harvard kutatói az "aP2" gén mutációját mutatták ki olyan emberekben, akikben alacsony volt a cukorbetegség és a szívinfarktus kockázata, annak ellenére, hogy magas zsírtartalmú étrenden éltek. Ezáltal beigazolódott, hogy ez a gén ugyanúgy működik emberben, mint egérben, vagyis van rá esély, hogy az egerekben hatékonyan működő új gyógyszerrel emberekben is hasonló eredményt lehet majd elérni. A klinikai tesztelés hosszú évekbe is beletelhet, ám a kutatók azt remélik, az ígéretes hatóanyag megéri a fáradozást.

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0727/393943/20070703_cukorbetegseg_diabetesz_szivbetegsegek_gyogyszer_1.htm