Goyathlay nevét azzal tette ismertté, hogy ő szállt szembe először törzsével együtt a mexikóiakkal 1858-ban, később pedig a "kék katonákkal", azaz az északiak hadserege ellen vitte harcba embereit. Az apacsok voltak a "sápadt arcúakkal" szembeni utolsó észak-amerikai indián ellenállók, közülük pedig Geronimo és társai voltak az "utolsó mohikánok". Alig harmincan maradtak, amikor 1886-ban az arizonai Skeleton (Csontváz)-szorosban kapituláltak. Goyathlay-t ekkor a Sill erődbe zárták és ott halt meg 1909-ben, nyolcvanéves korában - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A legenda szerint koponyáját és csontjait 1918-ban ellopta a Yale Egyetem egyik titkos társasága, amely a Skull and Bones (Koponya és csontok) nevet viseli. A társaságnak tagja volt több amerikai elnök, nagyiparos és legfelsőbb bírósági tag. Tagjainak beavatásukkor állítólag meg kell csókolniuk a koponyát, amelyet egy üvegvitrinben őriznek.

Az indiánok már többször visszakövetelték ősük fejét, hogy saját szertartásaik szerint temethessék el, és Geronimo lelke végre békében nyugodhasson. Az esetről több könyv született, olyanok is, amelyek kételyeket fogalmaznak meg arról, hogy valóban az indián fejét lopta el a társaság, vagy a mexikói forradalmár, Pancho Villa koponyája van-e a birtokában.

Nemrég azonban Marc Worthman kutató a Yale archívumaiban talált egy levelet, amelyet a társaság egyik tagja írt: "Geronimo, a Rettenetes koponyája, amelyet a klub exhumált Fort Sillben, most biztonságban van" - idézi a lap a levelet. Ez a felfedezés megjelent a lapokban, és tudomást szereztek róla az indiánok is, akik most újult erővel követelik vissza ősük fejét.

http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=17853