George Bush amerikai elnök aláírta azt a törvénytervezetet, amelynek rendelkezései szerint az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) köteles a nyilvánosság számára is elérhetővé tenni kutatási anyagait, és a különböző tudományos kísérletek leírásait.Az új szabályok értelmében már nem csak a kutatásokban részt vevő tudósok férhetnek hozzá az anyagokhoz, hanem az Országos Egészségügyi Könyvtár online adatbázisán (PubMed Central) keresztül bárki. Az anyagokat legkésőbb egy évvel a publikálást követően kell majd feltölteni az adatbázisba."A jövőbeni kutatások és fejlesztések kulcsa egyértelműen az, hogy a korábbi eredményekhez korlátlan hozzáférést biztosítsunk mindenki számára" - nyilatkozta Harold Varmus, a Sloan-Kettering Memorial Rákkutató Központ elnöke - "Hatalmas előrelépés, hogy-bár egy éves csúszással-de ez a rengeteg kutatási anyag nyilvánosságra kerül.""Az oktatás terén is rendkívül fontos, hogy a hallgatók a legfrissebb naprakész információkat kapják meg tanáraiktól" - nyilatkozta David Shulenburger az oktatási tárca elnökhelyettese."Az új szabályok bevezetésével a Kongresszus új reményt adott az orvosoknak, a betegeknek és a betegek hozzátartozóinak is, hiszen ki tudja, lehet, hogy épp ennek az intézkedésnek az eredményeként találják meg valamelyik halálos betegség gyógymódját" - nyilatkozta Sharon Terry, a Genetic Alliance nevű kutatóközpont elnöke.Forrás: Medipress
A Nemzetközi Őssejtkutató Intézet munkatársai nemrég olyan embrionális őssejtekből származó sejtvonalakat hoztak létre, melyek utat nyithatnak olyan sejtátültetésekhez, melyek nem váltanak ki immunválaszt a befogadó szervezetben.„A kutatás során egy teljesen új megközelítést alkalmazva olyan sejteket sikerült létrehozni, melyek segítségével hamarosan igen sok embert fogunk tudni gyógyítani. Bár jelenleg is vita tárgyát képezi az, hogy külön-külön minden beteg részére létrehozzunk őssejteket, azonban ez a kezelési elképzelés a hatalmas költségigény miatt irreálisnak tűnik. Ehelyett olyan sejteket célszerű létrehozni, melyek segítségével sok embert lehet meggyógyítani anélkül, hogy bármiféle immunológiai probléma felmerülne. És ennek a közleménynek a megjelenése arról tanúskodik, hogy igen nagy előrelépést sikerült ezen a téren elérni.” – fogalmazott Dr. Ian Wilmut, aki az Edinburgh Egyetem kutatójaként a közleményt megjelentető Cloning & Stem Cell folyóirat főszerkesztője, majd folytatta: „A jelenlegi őssejteket felhasználó kezelési módok egyik legkomolyabb hátulütője az immunreakció kialakulása, azonban ezek az őssejtek képesek úgy beépülni a gazdaszervezetbe, hogy ne okozzanak kilökődési reakciót. Azonban további vizsgálatok szükségesek annak igazolására, hogy az újfajta őssejtek képesek immunreakció nélkül helyettesíteni a különböző degeneratív (fokozatos leépüléssel járó) betegségek során elvesztett sejteket.”Dr. Elena S. Revazova munkatársaival sikeresen hozott létre emberi eredetű petesejtek aktiválása során olyan őssejteket, melyek az emberi embrionális őssejtek felszíni markereit és tulajdonságait hordozzák. Az így létrehozott négy őssejtekből álló sejtvonalra jellemző, hogy a felszínükön homozigóta HLA-t (humán leukocyta antigént) hordoznak. Ez pedig lehetővé teszi, hogy mind a donor, mind pedig a befogadó szervezet antigénjei megegyezzenek, ami pedig az immunreakció kialakulásának esélyét csökkenti. A másik lényeges momentum a sejtek előállításával kapcsolatban, hogy azok nem embriókból (megtermékenyített petesejtekből) jönnek létre, hanem megtermékenyítetlen petesejtekből, így etikai kérdések felmerülésétől sem kell tartani.Forrás:Medipress
1. Az Informed a CTről és annak lehetséges veszélyéről ír:A CT-vizsgálat során kibocsátott sugárdózisok mértéke kétségtelenül nagyobb, mint a megfelelő hagyományos röntgen vizsgálaté. Amíg, például egy hagyományos hasi röntgenvizsgálat során a gyomor 0,25 mGy sugárzást nyel el, a hasi CT-vizsgálat során ugyanez ennek minimum ötvenszerese.2. A Hvg honlapján a szervátültetésről találhatunk egy 3 oldalas cikket:Egyre hosszabb a szervátültetésre jelentkezők várólistája, miközben az átültethető szervek száma számottevően nem nő. A donációra hajlandó magyarok jelentős részének szervei ráadásul a transzplantációra alkalmatlanok.3. A Házipatika szerint kevesebb rákos gyermek hal meg, mint korábban:Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben a rákos gyermekek halálozási aránya jelentős mértékben csökkent. Míg 1990-ben egymillió lakosra 34,2 húsz év alatti beteg halála jutott, addig 2004-ben egymillió emberből csak 27,3 rákos gyermek halt bele a betegségébe.4. A Medipress egy új lehetőségről számol be a stroke-terápiában:Kínai kutatók új funkciót találtak a szekretoneurin (SN) fehérjének. Feltevésük szerint az SN védi az agyszövetet az ischémiás stroke károsító hatásaitól.5. Az Egészség[origo] a nyitott gerincről ír egy nagyon jó cikket: A nyitott gerinc az egyik legsúlyosabb veleszületett rendellenesség, szűrési vizsgálatok nélkül minden 400. gyereket érintene, de a kialakulás valószínűsége folsav-tartalmú magzatvédő vitaminok szedésével minimálisra csökkenthető. Amennyiben az anyai vérben mért alfa-fetoprotein (AFP) nevű fehérje szintje és az ultrahangvizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a magzat gerince nem záródik megfelelően, akkor a következmények súlyossága miatt a terhesség megszakítását szokták javasolni. Az ilyen újszülöttek különböző bénulásokkal, széklet- és vizelettertási nehézségekkel jönnek a világra, vagy akár teljesen életképtelenek is lehetnek.
A hosszútávú marihuána szívás jelentős mértékben rontja a tüdőfunkciót – állapította meg egy új-zélandi kutatócsoport. Egy marihuánás cigaretta akár öt hagyományos ciginyi károsodást képes okozni. Dr. Richard Beasley a wellingtoni Orvosi Kutató Központtól állítja, hogy a rendszeres kannabisz használat asztmát, valamint krónikus bronchitist (hörghurutot) okozhat. Véleménye szerint a dohányzás elleni harcot ki kell terjeszteni a kannabisz szívásra is. Munkatársaival közösen 339 marihuána fogyasztó tüdejét vizsgálták meg. Volt köztük olyan, aki dohányzott is. A marihuána szívás növelte a zihálás, a köhögés és a mellkasi szorítás érzésének kockázatát, sőt előbbi kettő esetében pont ugyanolyan mértékben, mint a dohányzás. A kannabisz használók körében kétszeres a krónikus bronchitis és 71 százalékkal emelkedett a 16 év felett diagnosztizált asztma kialakulásának kockázata - jelent meg a Thoraxban. A tüdőfunkciós vizsgálatok alapján megállapították, hogy egy marihuánás cigaretta 2,5-5 rendes cigivel egyenértékű károsító hatást tud kifejteni.„Bár sokkal kevesebbet tudunk a kannabisz veszélyeiről, mint a dohányzáséiról, ez a tanulmány bizonyítja, hogy a kannabisz használat valóban tüdőkárosító lehet" - tette hozzá Dr. Peter Lange, a koppenhágai Hvidovre Kórház orvosa szerkesztői kommentárjában.Forrás:Medipress
Azonos forgatókönyv szerint történik világszerte a gastrointestinális betegségek elterjedése: senki sem tudja, hogy honnan jön a betegség, és miként lehetne megállítani. A kezdetekben csak néhány ember betegedik meg, főként a nagyon öregek és a nagyon fiatalok. Ahogy a járvány súlyosbodik, egyre több és több ember betegszik meg, a gyengébb szervezetűeknél akár életük végéig tartó komplikációk lépnek fel.Ezeknek a járványoknak a forrása sokszor az ivóvíz, melyben világszerte feltétlenül megbízunk, annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk még az ivóvízben lévő kórokozók hatásairól. Ezt a kockázatot vizsgálja az Amerikai Mikrobiológiai Akadémia új tanulmányában (Tiszta víz: Mi az elfogadható mikrobiális kockázat).Mark LeChevallier, az Amerikai Vízszolgáltató Cég (New Jersey) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője kihangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban, ahol a hasmenéses betegségek évente nagyjából 2 millió ember halálát okozzák, ez komoly közegészségügyi probléma. Szerencsére az Egyesült Államok és más fejlődő országok is sikeresen megfékezték a legnagyobb járványokat, de szórványos megbetegedések és kisebb járványok még mindig előfordulnak.A tanulmány a víz mikrobiális rizikójára összpontosít, mely viszonylag új eszköz a vízben lévő fertőzések megismerésében. A tanulmányt a 2006 októberi amerikai Mikrobiológiai Akadémiák konferenciáján elhangzottakból állították össze. Különböző szakértők a mikrobiológia, közegészségügy, járványtan, gyógyszerészet területeiről cserélték ki tudásukat a víz mikrobiális kockázatáról.Egy járvány kitörésekor a tudósoknak és a közegészségügy szakértőinek számos fontos kérdésre kell választ találni. Melyik vízkezelési módszer a legjobb? A lakosság melyik rétege a legveszélyeztetettebb, és hogyan lehet megóvni őket? Hova kell csoportosítani a forrásokat? Melyek a legveszélyesebb kórokozók a vízben, és miként kerültek oda?”A mikrobiális rizikók elemzésével választ kaphatunk ezekre a kérdésekre. A tanulmány az alábbi felvetéseket tartalmazza:Nemzetközi adatközpont létrehozása, melyben a vízben található kórokozókat határoznák meg. Ez tájékoztatna a mikrobiális rizikókról, egyben segítséget nyújtana a közegészségügynek. Független mikrobiális tanácsadó központ létrehozása, mely területenként meghatározná a leghatékonyabb eszközök alkalmazását. A lakosság tájékoztatása az ivóvíz minőségéről. További kutatások szükségesek számszerű kimutatásokhoz. A járványo
k adatainak egységesítése.Forrás:Medipress
Úgy tűnik, hogy a sebgyógyulás és a kötőszövet képződés hátterében döntően mechanikai hatások érvényesülnek.Amikor sérülés ér minket, a kialakult seb helyreállítása érdekében a szervezet komplex mechanizmust indít be. Közvetlenül a bőr felszíne alatt folyamatosan olyan specializált sejtek (fibroblasztok) ólálkodnak, melyek a sebben kialakult ideiglenes szövethálózatban aktiválódnak és a seb zárásához szükséges kollagént elkezdik termelni. Az ideiglenes szövetháló (mátrix) kezdetben igen puha és tele van sejtek növekedését serkentő faktorokkal. A fibroblasztok pedig a puha mátrixban folyamatosan rendezgetik a kollagén rostokat, majd ahogy egyre szilárdabbá válik az új kötőszöveti háló, a fibroblasztok hirtelen átalakulnak olyan összehúzódásra képes sejtekké, melyek a mátrixba akaszkodva a seb széleit összehúzzák.Azonban eddig nem volt ismert, hogy mi készteti a fibroblasztokat erre az átalakulásra. A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói felfedezték, hogy a változást egy olyan növekedési faktor hozza létre, mely akkor szabadul fel, amikor a kialakuló szövetháló már elért egy elégséges fokú szilárdságot. A felszabadulás pedig kizárólag mechanikai hatásokra következik be, a fokozódó szövetközi húzóerő hatására a növekedési faktor szinte úgy pattan ki a sejtből, mint a cukorka a csomagolásából. A növekedési faktor hatására a fibroblaszt kontraktilis, azaz összehúzódásra képes fehérjét termel, és a mátrixhoz tapadva fokozatosan összébb húzza a sebet. A folyamat közben persze önmaga is termeli azt a növekedési faktort, mely a többi fibroblaszt átalakulását segíti. Bár a folyamat a sebgyógyulás gyorsítását célozza, korlátlanul működve súlyos problémákat okozhat. Ha ugyanis létfontosságú szervet érint a sérülés (szív, tüdő, máj, vese) a kontroll nélkül növekedő sarjszövet az adott szerv működészavarát okozhatja. Gyakran felelősek a fibroblasztok a beültetett implantátumok problémái miatt is, hiszen ha a felület túlságosan sima, akkor nem igazán lesz képes a kötőszövet a megfelelő helyen rögzíteni azt, ha pedig túl érdes, akkor hamar vastag kötőszöveti réteg nő köré, mely a működését veszélyezteti.„Azt reméljük, hogy felfedezésünk közelebb vihet minket ahhoz, hogy a fibroblasztok működését hatékonyabban tudjuk szabályozni és ezzel lehetőséget teremtsünk a fentebb említett problémák kialakulásának megakadályozására. Biztató, hogy egyszerre több pont is lehetőségként kínálkozik arra, hogy befolyásoljuk a seb gyógyulását és a kötőszövet kialakulását.” – hangsúlyozta Dr. Boris Hinz, a kutatócsoport vezetője.Forrás:Medipress
A tumorok, kisérbetegségek és egyéb lágyszöveti rendellenességek diagnosztikáját segítheti egy új eljárás, mely fényt és hangot használ a képalkotásra. A módszer lehetővé teszi számos lágyszöveti betegség diagnosztizálását, nyomon követését és kezelését, méghozzá teljesen biztonságosan. Az eljárás alapja a fotoakusztikus hatás. A rendszer rendkívül rövid, alacsony energiájú lézerimpulzusokkal stimulálja a szöveteket, melyek ennek hatására ultrahanghullámokat bocsátanak ki, ami detektálható, sőt nagyfelbontású háromdimenziós képpé alakítható. A módszerrel azok a szövetek is vizsgálhatók, melyek a többi képalkotó eljárás számára hozzáférhetetlenek, vagy nehezen vizualizálhatók, így a kiserek, illetve az emlőtumorok megjelenítésére is alkalmas. A lézersugár hullámhosszának változtatásával pontosan meghatározható, milyen mélységben történjen a képalkotás.A prototípust a Londoni Egyetem orvosi fizikusai és biomérnök szakértői fejlesztették ki a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutató Tanácsának pénzügyi támogatásával. Hamarosan megkezdődnek a klinikai tesztelések. Dr. Paul Beard (Fotoakusztikus Képalkotó Csoport, Londoni Egyetem) szerint az új rendszer biztonságos, eddig elképzelhetetlen minőségű képet készít, viszonylag olcsó és hordozható: egy új, remek képalkotó lehetőség, mely előreláthatólag 5 éven belül terjedhet el a rutin klinikai gyakorlatban.Forrás:Medipress
1. Nem rég írtam cikket a szűrővizsgálatok fontosságáról és bemutattam a SZ.É.P.-et is. Most, hogy lezárult a program, a HVG közöl egy összefoglaló cikket:Sikeres és hatékony volt a Miniszterelnöki Hivatal és több szakmai- és civilszervezet által szervezett Szűréssel az Életért Program - jelentette be szombaton a SZ.É.P. szombatok hetedik és utolsó állomásán, Székesfehérváron a kormányszóvivő.2. Az Informed arról számol be, hogy megtalálták a biológia óráért felelős gént:Amerikai kutatóknak sikerült azonosítaniuk az ember belső óráját szabályzó genetikai mechanizmus kémiai kapcsolóját. Bár a folyamatban bonyolult gének vesznek részt, az egész működést egyetlen aminosav – a fehérje építőköve – szabályozza.3. Az Egészség[origo] cikke különböző táplálékokat mutat be, melyek képesek lassítani sejtjeink öregedését:Táplálkozásunknak - a megfelelő életmóddal és rendszeres testmozgással kiegészítve - kiemelkedő szerepe van egészségünk megtartásában, a betegségek megelőzésében. Cikkünkben azokat a mindennapi élelmiszereket mutatjuk be, melyeknek - a bennük található kedvező hatású összetevők révén - jelentős szerepe van sejtjeink öregedési folyamatainak lassításában.4. A Weborvos pedig a sírás hasznosságáról ír:Kevés dolog tesz olyan jót testünknek, mint egy kiadós sírás: ellazítja az izmokat, csökkenti az infarktus veszélyét. Az Ohiói Állami Egyetem kutatócsoportja részletesen górcső alá vette azokat a hangulati reakciókat, amelyek fizikai állapotunkra is hatnak.
Lehet, hogy mégis a nagyinak van igaza? Egy új tanulmány szerint az elalvás előtt elfogyasztott méz köhögéscsillapító hatású A Penssylvaniai Egyetem 130 gyermeket vizsgált, 2-18 éves korig (az átlagéletkor 5 év volt), akik már legalább négy napja szenvedtek meghűléses köhögéstől. A szülőket kérdezték ki a tünetek súlyossága felől. A kísérletet végző orvos, Ian Paul háromféle terápiát javasolt a pácienseknek: az egyik csoportnak dextromethrophant adott, mely megtalálható számos recept nélkül kapható köhögéscsillapítóban, a másiknak egy adag mézet, a harmadiknak pedig semmit. Elalvás előtt fél órával mindenki megkapta a maga kezelését, majd másnap a szülők ismét osztályozták a köhögés súlyosságát. A méz nyert a dextromethrophan és a placebo előtt, ha nem is túl nagy különbséggel.A méz kétségtelen előnye, hogy antioxidánst tartalmaz és baktériumölő hatása van, különösen a sötét színű fajtáknak, bár még további kutatásokra van szükség ezzel kapcsolatban.Néhány gyermeknél mellékhatásként hiperaktivitás, nyugtalanság és álmatlanság lépett fel. A mézzel kezelt betegnél öt, a dextromethrophant szedő csoportból két esetben jelentkeztek a tünetek. A placebo csoportnál nem számoltak be hasonló elváltozásokról.Egy év alatti csecsemők nem fogyaszthatnak mézet, mert botulizmust okozhat náluk!
Jose Mestre-nek mint a képen is látható, hatalmas tumor nőtt az arcán. Évek óta nem kezelteti vallásossága(jehova tanúja) miatt, ezért a tumor már 6kg súlyú. Ma már csak a száját tudja kinyitni illetve megmaradt a látása, bár jelentősen beszűkűlt a látótere. Az orvosok garantálták, hogy 80%-át el tudják tüntetni a daganatát, s a mostani állás szerint Jose belement a műtétben.
Egy bevezető tanulmány szerint, ha a sclerosis multiplex kezelésére jelenleg használt gyógyszert, kombinálják egy antibiotikummal, lelassítja a betegség lefolyását. A tanulmány az Archive of Neurology-ban jelent meg. A sclerosis multiplex egy immunrendszeri rendellenesség, mely örökölhető. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy milyen környezeti hatásokra lesz a hajlamból megbetegedés. A betegség gyulladással jár, mely elpusztítja a központi idegrendszer egy részét, így folyamatos leépülést okoz.st okoz. A leggyakoribb formája a rohamszerűen egymást követő görcsös izomösszehúzódások és elernyedések. Sok beteg, aki interferon gyógyszert szed, mely erősíti az immunrendszert és vírusölő is egyben, a kezelés ellenére tapasztalja az izomgörcsöket. Alireza Minagar, a Louisiniai Állami Egyetem Egészségtudományi Központ professzora és kollégái 15 (átlag életkoruk 44,5) olyan beteget vizsgált, akiknél jelentkeztek a rohamszerű görcsök, valamint agyfunkciójuk folyamatosan romlott. Hat hónapig kezelték a betegeket interferonnal, mely mellet a tünetek ugyanúgy jelentkeztek, és az agyfunkciók folyamatosan romlottak. Ezután négy hónapon keresztül az interferon mellett napi 100 milligram doxycycline antibiotikumot szedettek velük. A tanulmány ideje alatt havonta MRI vizsgálatot végeztek a betegeken.Négy hónap után az MRI azt mutatta ki, hogy a betegek 60 %-ának állapota negyed olyan ütemben romlott, mint a kezelés előtt. Csupán egy beteg állapotra fordult rosszabbra, a kedvezőtlen hatások azonban kis mértékűek voltak, és nem a gyógyszerek kombinált alkalmazásából adódtak.Az antibiotikumok hatásosak lehetnek a sclerosis multiplexben és más gyulladással járó betegségben szenvedőknél, hiszen a gyógyszer meggátolja azoknak az enzimeknek a működését, melyek az idegrendszer sejtjeit pusztítják. A szerzők szerint egyre nagyobb az érdeklődés a kombinált kezelés iránt, mellyel igyekeznek stabilizálni a betegek állapotát, lelassítani a leépülés folyamatát. A kezelés biztonságosnak és hatásosnak tűnik, de további klinikai vizsgálatokra van még szükség.Forrás:Medipress
A Duke Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói egy újabb, kevésbé megterhelő vizsgálati módszert dolgoztak ki a tüdődaganatra gyanús esetek további vizsgálatára. A tüdődaganatok felfedezésének egyik leggyakrabban alkalmazott módja, a rendszeres, szűrő jellegű mellkasröntgen vizsgálat, melyet gyanús esetben mellkasi CT vizsgálat is követhet. Ennek ellenére csak az USA-ban évente 175 ezer új daganatos esetet diagnosztizálnak és közel 160 ezer ember hal meg évente tüdőrák miatt. Részben emiatt is javasolja egyre több ajánlás a CT vizsgálat első körben történő alkalmazását. „A mellkasi CT vizsgálat során azonban nagyon sok tévesen pozitív lelet kerül kiadásra, ami pedig további szükségtelen kontroll vizsgálatokat, esetleg agresszívebb vizsgálatokat (például biopsziát) tesz szükségessé, melyeknek önmagukban is nem elhanyagolható egészségügyi kockázatuk van. Munkatársaim segítségével azonban sikerült kidolgozni egy egyszerű, vérmintán alapuló vizsgálatot, mely eldöntheti, van-e szükség további agresszív vizsgálatra a tüdődaganat egyértelmű diagnosztizálása érdekében.” – fejtette ki Dr. Edward Patz, a kutatócsoport vezetője. A kutatók vizsgálatuk során ugyanis felfedeztek négy olyan fehérjét a vérben, melyek magas koncentrációban fordultak elő tüdőrákos betegekből származó mintában, viszont alacsonyak voltak az előző betegekhez korban és nemben hasonló, de nem tüdőrákos betegekből származó mintákban. „Munkánk során a CEA, RBP, SCC és ATT markerek jelenlétét vizsgáltuk, melyek mindegyikéről ismert, hogy hajlamosítanak a tüdőrák kialakulására, azonban eddig egyikről sem igazolódott, hogy csupán önmagában jelentős kockázati tényező lenne. Azonban a négy marker egyidejű vizsgálata segítségével közel 80 százalékos bizonyossággal meg tudtuk mondani, hogy az adott beteg tüdőrákos-e vagy sem.” – magyarázta Dr. Patz. A mellkasi CT vizsgálat tüdőrák szűrésre történő használata nem mindig a legszerencsésebb, hiszen a szűrővizsgálaton részt vett betegek 70 százalékánál kimutatott kórosnak ítélt nyirokcsomókat, azonban csak az esetek 3 százalékánál volt tüdőrák valóban jelen. A kutatók tervei között szerepel egy olyan szűrővizsgálati módszer kidolgozása, mely egy egyszerű yszerű vérvétellel kezdődne, és csak azon betegek esnének át további vizsgálaton vagy kapnának kezelést, akik esetében a vérvizsgálat a tüdőrák magas valószínűségét támasztja alá. Forrás: Medipress
Brazil kutatók nemrég felfedezték, hogy a koffeinnek az ébrentartáson kívül egyéb kedvező hatásai is vannak. A Rio de janeiroi Állami Egyetem kutatói Dr. Omar Lupi vezetésével 7 százalékos koffeintartalmú kenőcs fogyasztó hatását vizsgálták 99 önkéntes nő részvételével. Az önkéntesek 30 napon át naponta két alkalommal kenték be csípőjüket, valamint combjukat, majd a kísérlet végén megmérték a változást a comb körfogatában. Meglepő módon jelentős csökkenés következett be a combok körfogatában a nők közel 80 százalékánál, valamint 68 százalékuk esetében a csípő esetében is. Arra azonban, hogy a cellulitist is képes-e a krém eltávolítani, még nincsenek egyértelmű bizonyítékok. A kezelés cellulitisre gyakorolt hatásait a kutatók egy olyan kézi készülékkel próbálták vizsgálni, mely a zsírszövet mikrocirkulációját vizsgálta. A sejtszintű keringés vizsgálata azonban nem mutatott változást még azokon a területeken sem, melyek térfogata a kezelés hatására jelentősen csökkent. A kutatók úgy vélik, hogy a harminc napos kezelés valószínűleg nem volt elég arra, hogy a krém hatása a cellulitis csökkenésében is megnyilvánuljon. „Jelenleg nincs gyógymód a cellulitis ellen, azonban az új krém segíthet a hölgyeknek abban, hogy vékonyabbak legyenek. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a legjobb fogyasztószer még mindig az aktív testmozgás.” – fejtette ki Dr. Lupi. Forrás:Medipress
A héten nagyon sok érdekes cikket olvastam a neten, a legjobbakat szeretném Veletek is megosztani, íme a TOP5!1. Elsőként az Egészség[origo] cikkét ajánlanám, mely az álmodásról szól:Naponta mintegy két órát töltünk el álomban, ebben a különös tudatállapotban, ahol soha nem látott helyeken bolyongunk, furcsa helyzetekbe kerülünk, repülünk, zuhanunk, különös lényekkel találkozunk, és ki tudja, még mi minden történik velünk. Mi az álmok élettani szerepe? Miért álmodunk minden este? Hogyan előzhetjük meg a rémálmok kialakulását? Cikkünkben többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ.2. A Weborvos cikke a rejtélyes betegségről: a Gaucher-kórról: Különösen ritka betegségek diagnózisának felállításakor a szakemberek tünetek tucatjait elemzik, amíg eljutnak a megoldáshoz. A genetikailag öröklődő, enzimhiány okozta Gaucher-kór ezek közé tartozik: ma Magyarországon mintegy 30 beteget diagnosztizáltak. Pedig ennél sokkal többen lehetnek – ha az érintettek nem téves diagnózisok alapján járnák saját, sokszor évtizedekig tartó kálváriájukat.3. Ötven éves az első pacemaker! - írja a Patikatükör:Napjaink pacemakerei mindössze gyufásdoboz méretűek, és az egyszerű ritmusgeneráláson túl képesek érzékelni a szív saját aktivitását, ahhoz alkalmazkodnak. A kezelőorvost manapság már az Interneten keresztül tájékoztatják a beteg aktuális állapotáról. De nem volt ez mindig így. 4. Mit tehetünk a kínzó fejfájás ellen? Választ a HVG-n olvashatunk:Napjaink legtöbb betegségéhez hasonlóan a migrén is egyre gyakoribb. Noha még mindig nem sikerült megérteni a kínzó fejfájás teljes folyamatát, valamennyire tisztában vagyunk az alapokkal, így a kezelésével is. 5. A Medipress cikkével fejezném be, mely a szexualitásról ír:Egy nemrég az 'American Journal of Public Health' című szaklapban publikált tanulmány szerint nagyobb az esélyük a későbbi egészségügyi problémák kialakulására azoknak, akik túl korán vagy túl későn kezdik szexuális életüket.
A Johns Hopkins Egyetem orvosi karának kutató megállapították, hogy a brokkoli és a hozzá hasonló zöldségek nagy mennyiségben tartalmazzák annak az anyagnak a természetes előalakját, mely hatékony fegyver lehet a daganatok mellett egyik genetikailag öröklődő bőrbetegség ellen is. Az epidermolysis bullosa simplex (EBS) egy ritka, azonban nagyon súlyos bőrbetegség, mely során a bőrt ért horzsolások helyén nagy, folyadékkal telt hólyagok alakulnak ki. A probléma oka az, hogy a külső bőr (epidermis) alsó rétegeiben található keratin sejtek szokatlanul sérülékenyek mindenféle, bőrt ért sérülésekkel szemben. Ennek oka pedig a rendellenes keratin 5 (K5) és keratin 14 (K14) fehérjék termelésében keresendő, melyek normális esetben egymással kapcsolódva egy sejtvázat alkotó fehérjét hoznak létre. Jelenleg csupán a betegség tüneteit tudjuk kezelni, mely a betegség okát nem szünteti meg. Dr. Pierre Coulombe munkatársaival azonban lehet, hogy talált egy olyan módszert, mely a keratinsejtek sejtvázából hiányzó fehérjét pótolva újra lehetővé teszi a sejt megfelelő működését. Az emlősök között összesen 54 féle keratin fehérje fordul elő, és szerkezeti felépítésük, tulajdonságaik, valamint bőrön belüli elrendeződésük is nagymértékű hasonlóságot mutat a fajok között. A keratin fehérjék között több olyan is található, melyek tulajdonságaikban egymással átfedést mutatnak, mely egyfajta biztosítéknak tũknak tűnik arra az esetre, ha valamelyik fehérje egy genetikai hiba folytán nem tudná funkcióját betölteni. Dr. Coulombe munkatársaival megállapította, hogy az EBS hátterében is éppen ez a funkcionális redundancia lehet a megoldás és a probléma kulcsa is egyben. A betegség során kialakuló sebek ugyanis heg nélkül gyógyulnak, mely a K5-höz hasonló K6, valamint a K14-hez hasonló K17 és K16 miatt lehetséges. Egereken végzett vizsgálataik során ugyanis megállapították, hogy a sulforaphan kifejezetten hatékony volt a K14 hiányos EBS betegség kezelésére a K16 és K17 fehérjék termelődésének szelektív serkentése révén, azonban a K5 fehérje hiánya esetében ez nem következett be. Forrás: Medipress
A Parkinson-kórt bizonyos agysejtek, a dopaminerg sejtek fokozatosan előrehaladó elfajulása okozza. Pótlásuk ígéretes terápiás eszköz, ám az eddigi kísérletek fókuszában álló magzati középagysejtek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, tehát újabb sejtforrásokra van szükség. A svéd Karolinska Intézet kutatói Ernest Arenas vezetésével új dopaminerg sejtforrást találtak, amely Parkinson-szerű betegségben szenvedő egerekben már bizonyított. A sejtek az elülső középagy idegi őssejtjeiből származnak, melyeket számos különböző faktor – FGF2, FGF8 és SHH (sonic hedgehog) – jelenlétében terelnek a megfelelő fejlődési irányba. Ezzel a módszerrel tízszer annyi dopaminerg sejtet sikerült nyerni, korábban, amikor csak a FGF2-t alkalmazták.Az állatkísérletek igazolták, hogy parkinsonizmusban szenvedő egerekbe ültetve a sejtek lényeges sejtszintű és működésbeli javulást idéztek elő. Az egerekben nem alakultak ki tumorok, ami azért rendkívül fontos, mert a rákos sejtburjánzást tartják az őssejtkezelések egyik legnagyobb veszélyének. A kutatók szerint az új módszerrel előállított sejtek hatékonyan és biztonságosan javíthatják a Parkinson-kóros betegek gyógyulási esélyét.Forrás:Medipress
A Monell Központ új kutatása szerint, a szoptatással táplált csecsemőkkel könnyebb megszerettetni a gyümölcsöket, zöldségeket. A zöldség és gyümölcsfogyasztás csökkenti az elhízásra és a rákos betegségre való hajlamot, tudhatjuk meg Julie A. Mennella professzortól. A tanulmány, mely a korai íztapasztalatok befolyását vizsgálta, a Pediatrics című lapban jelent meg. Mennella és kollégája Catherine A. Forestell 45 csecsemőt tanulmányozott, akiknek egy részét szoptatással tápláltak, míg a másik felét tápszerrel. Az egyik csoportban az anyákat nyolc egymást követő napon keresztül zöldbabbal etették, míg a másik csoportot ugyanannyi idő alatt zöldbabbal és barackkal felváltva. Az eredmények azt mutatták, hogy a hogy a leválasztás idején előnyt jelentett, ha szoptatással táplálták a csecsemőt, de csak abban az esetben, ha az anya rendszeresen fogyasztotta ezeket az ételeket. Az első barackfogyasztás alkalmával, a szoptatással táplált csecsemők többet fogyasztottak a gyümölcsből, mint a tápszeres babák. A kérdőívekből kiderült, hogy a kismamák több gyümölcsöt fogyasztottak, ami arra utalhat, hogy a babák az anyatejen keresztül már megismerték a barack ízét.Ugyanakkor, az anyák ritkán fogyasztottak zöldségeket. A szoptatással táplált és a tápszeres csecsemők első zöldségfogyasztása között nem is mutatkozott különbség. „Ez egy csodálatos rendszer, melyben az anya tápláléka megízesíti az anyatejet, így a csecsemő már a szoptatás ideje alatt megismerkedhet a rendszeresen fogyasztott ételek ízével” – mondja Mennella.Mindkét csoportban nyolc napon keresztül folyamatosan kóstoltatták a babákkal a zöldbabot, mely során kialakult az étel elfogadása, és háromszorosára nőtt az elfogyasztott zöldbab mennyisége. A babák úgy születnek, hogy irtóznak a keserű íztől, ha az anyák meg akarják szerettetni velük a zöldségeket, már a szoptatás ideje alatt meg kell velük ismertetni ezt az ízvilágot.A kutatók arra is rájöttek, hogy a csecsemők önkéntelen arckifejezése nem mindig arra utal, hogy hajlandóak-e enni az ételből. Azt javasolják a szülőknek, hogy rendszeresen kóstoltassák gyermekeikkel a gyümölcsöket és zöldségeket, és ne a babák arckifejezése alapján ítéljék meg, hogy hajlandóak-e a babák ezeket az ételeket fogyasztani.Forrás:Medipress
A Calgary Egyetem kutatóinak nemrég sikerült egy olyan egyszerű vizsgálatot kidolgozniuk, mely infarktus után gyorsan ki tudja szűrni azokat, akiknél komoly szövődmény kialakulására nagy az esély.Mindenki szereti az egyet fizet kettőt kap akciókat, pláne akkor, ha az éppen egy életet is megmenteni képes egyszerű teszt. A kanadai kutatók azonban most egy teszt segítségével egyszerre tudják vizsgálni a szív beidegzésének vagy ingerületvezető rendszerének problémáit akár évekkel az infarktus után is.„Komoly előrelépést sikerült elérnünk, hiszen az eddigi vizsgálatok többnyire csak az egyikre fókuszáltak és sok olyan beteget nem szűrtek ki, akiknél pedig komoly esélye van újabb szívinfarktus vagy egyéb súlyos szövődmény kialakulásának.” – hangsúlyozta Dr. Derek V. Exner, a kutatócsoport vezetője. Szívinfarktus során ugyanis az elhalt terület kiesik az ingerület vezetéséből és ezáltal sajnos kedvező teret hoz létre az akár életet veszélyeztető ritmuszavarok kialakulásához. Emellett azonban az idegrendszer is fokozottan aktivált állapotban van és a beteg tudtán és akaratán kívül is elősegítheti a ritmuszavar kialakulását.A kutatók munkáját 322 önkéntes beteg segítette, akiknek korábban volt infarktusuk mely után legalább enyhe mértékű csökkenés következett be a szív pumpafunkciójában. A betegeket 2-4 héttel majd 10-14 héttel az infarktus után több teszt segítségével mind a szív ingerületvezető rendszerét, mind pedig a beidegzést megvizsgálták, majd átlagosan négy évig nyomon követték a betegek állapotának alakulását. A betegek naponta 18-24 órán keresztül egy olyan készüléket viseltek, mely a szív elektromos tevékenységét rögzítette, majd a rögzített EKG-ban változó T-hullámra (TWA) utaló, valamint az idegrendszer aktivitására utaló, a szív terhelésváltozáshoz alkalmazkodó képességének (HRT) eltéréseire utaló jeleket kerestek számítógép segítségével. Az első vizsgálat alkalmával sem a TWA, sem pedig a HRT kóros eltérései nem utaltak egyértelműen az infarktus ismétlődésének magas kockázatára, azonban a második vizsgálat alkalmával már igen, különösen, ha a két kapott eredmény kombinációját tekintették a kutatók. A betegek azon egyötöde, akiknél mind a két eltérés jelen volt a második vizsgálat során, közel hatszor nagyobb kockázattal rendelkeztek az infarktus ismétlődésére, mint a többi vizsgált beteg.„A szívinfarktust túlélt betegek életkilátásai elég jók, azonban minden ötödik esetben komoly esély van súlyos szövődmények kialakulására. Ezért minden beteg esetében nagyon fontos, hogy infarktus után rendszeresen járjon kontrollra, valamint hogy szedje azokat a gyógyszereket – aszpirin, béta-blokkolók, ACE-gátlók, statinok – melyek bizonyítottan javítják az életminőséget.” – figyelmeztetett Dr. Exner. Forrás:Medipress
Az Egyesült Államok orvosai egyre tehetetlenebbek az ország lakosságát sújtó kóros elhízással szemben. A gyerekek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Az alvás alatti légzészavarok, amelyek később súlyos betegségeket is okozhatnak, rendkívül gyakoriak az elhízott gyerekeknél-olvasható az "Otolaryngology: Head and Neck Surgery" című szaklap decemberi számában.Az alvás alatti légzészavar súlyosságától függően az egyszerű horkolástól az obstruktív alvási apnoéig terjedhet, amely alvás közbeni légzésleállást jelent. Ez nagyon nagymértékben növeli a szív és érrendszeri betegségekre, valamint a magas vérnyomásra való hajlamot.A Virginia Egészségügyi Egyetem kutatói 299, 2 és 18 év közötti gyermeket vizsgáltak meg. Az első csoportba olyan gyerekeket válogattak, akik mandulaműtét miatt kerültek kórházba, a mandulák eltávolításával ugyanis csökkenteni lehet az alvás közbeni légzészavarokat. A kontrollcsoportba véletlenszerűen kiválasztott gyerekek kerültek. Az eredmények szerint a mandulaműtéten átesett légzészavaros gyerekek 46 százaléka túlsúlyos, míg a kontrollcsoportnál ez az arány 33 százalék. Az adatok szerint az afro-amerikai légzészavaros gyerekek körében valamivel gyakoribb a kóros elhízás, mint a fehéreknél."Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét az éjszakai légzészavarok és a kóros elhízás közötti kapcsolatra, hiszen mind a kettő elég súlyos probléma, és veszélyt jelent a gyermek egészségére" - nyilatkozta Dr. Emily F. Rudnick a kutatás egyik vezetője.Forrás:Medipress
Van egy játék, amit én nagyon szeretek. Orvosi szimulációs játék, ahol egy sürgősségi osztályra érkező betegeket kell kezelni. Ingyenes regisztráció után lehet belépni, s választani az esetek között. Egyelőre 15 eset van, köztük előfordul sok minden szív problémáktól balesetekig. Miután kiválasztottuk az esetet, megnézhetjük kisfilmen azt, hogy mi történt a beteggel, majd lehetőségünk van segítséget igénybe venni, megkaphatjuk egy külön oldalon a teljes kórtörténetet, hogy mit vegyünk figyelembe diagnosztizáláshoz, és mivel kezeljük. Ezután megkapjuk a beteget. Különböző vizsgálatokat végezhetünk rajta( ultrahang, EKG, röntgen, vérvétel...stb) és az eredményeket azonnal "kézhez kapjuk". Ezután lehet választani, hogy hogyan kezeljük(nyakmerevitő, orális gyógyszerek, infúziók, oxigén max...stb.) Ha úgyéreztük, hogy mi már mindent megtettünk ki kell jelentkeztetni és kitölteni egy adatlapot, melyen szerepelnie kell diagnózisunknak, hogy mik a további teendők vele és hogy hova küldjük. Ha ezzel végeztünk pontoznak minket aszerint, hogy menyi helyes és szükségtelen vizsgálatot végeztünk el és hogy jó helyre küldtük-e. Ajánlom mindenkinek, érdekes kis összetett játék. Íme néhány kép a játékból kedvcsinálónak:
A Leiden Egyetem kutatói nemrég felfedezték, hogy infarktus után felnőttből származó őssejtek javítják a szívműködést, valamint vastagítják a kamrák falát is. Szívinfarktus során egy hirtelen akadály képződik valamelyik szívkoszorúérben, és emiatt friss vér és oxigén nélkül maradnak az elzáródás mögötti szövetek. Az oxigénhiány az intenzív fájdalom mellett a sejtek pusztulását is okozza, az elpusztult sejtek helyén azonban hegszövet kialakulását megakadályozni jelenleg nem lehet. Több kutatócsoport is azt vizsgálja, hogy őssejtekből hogyan hozhatók létre működő szívizomsejtek. Dr. Liesbeth Winter munkatársai segítségével sikeresen bizonyította, hogy felnőttből származó (nem magzati) őssejtek hatására kevesebb sejt pusztul el az infarktus során, valamint a helyreállítási folyamatok is jobb pumpafunkciót hoznak létre. A kutatók epicardium eredetű sejteket (EPDC-t) használtak, melyek az embrionális korban fontos szerepet töltenek be a szív fejlődése során: biztosítják egyrészt a szív kötőszövetes vázát, valamint a szívizmot ellátó erek falát képezik. Emellett a megfelelő vastagságú szívizomszövet kialakulásában is fontos szerepet játszanak, mivel nélkülük vékony és gyenge szívizomfal jön létre, mely a magzat halálát okozza. Az emberi eredetű, pitvarból származó sejteket olyan egerek egyik csoportjába ültették át, melyek nem sokkal korábban szívinfarktuson estek át. Azok az egerek, melyek kaptak őssejteket mind rövid távon, mind pedig néhány héttel később jobb eredményt mutattak, mint azok, amelyek nem kaptak. Az őssejtek hatására ugyanis kevesebb szívizomsejt pusztult el, valamint javult a pumpafunkció is. „Az őssejtek hatására két héttel az infarktus után sokkal több új ér jött létre, a szívizomsejtek DNS javító funkciója felgyorsult, valamint az infarktus területén is vastagabb lett a szívizomszövet. Eredményeink alapján tehát elmondhatjuk, hogy az EPDC-k átültetésük után szinte azonnal kifejtik kedvező hatásukat a környező szívizomszövetre.” – fejtette ki Dr. Winter.Forrás:Medipress
A Boston Egyetem orvosi karának kutatói újabb meglepő tényt állapítottak meg az öregedés ellen ható génnel, a Klothoval kapcsolatban.Dr. Carmela Abraham biokémikus professzor munkatársaival azóta vizsgálja a Klotho gént, mióta felfedezték, hogy a génnek kapcsolata lehet a várható élettartammal mind a rágcsálók, mind pedig az emberek között. Felfedezték ugyanis, hogy az öregedés során igen nagy mértékben csökken a gén által kódolt fehérje mennyisége az agyban. Amikor az okokat próbálták meg felkutatni rájöttek, hogy az egyik szabályozó nem más, mint a vércukorszintet csökkentő inzulin.A Klotho fehérje bizonyos sejtek membránjában, valamint a vérben és a liquorban (az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadékban) is megtalálható, mely alapján a kutatók azt feltételezték, hogy az a sejt termeli a fehérjét, melynek membránján is megtalálható és egy másik fehérje ollóként levágja onnan. Meglepte őket az, hogy azt tapasztalták, az inzulin hatására fokozódik a Klotho szintje. Korábbi vizsgálatok felvetették annak a lehetőségét, hogy a szervezet túl magas inzulinszintje szerepet játszik olyan biokémiai folyamatokban, melyek rövidebb várható életidőt okoznak és fokozzák a sejtekre ható oxidatív stresszt. Mindezek mellett felvetődik annak a lehetősége is, hogy a Klotho kapcsolatban áll a szénhidrát háztartással valamint felmerül az is, hogy vajon szerepe van-e a Klothonak a késői, kettes típusú cukorbetegség kialakulásában. A kutatók azt feltételezik ugyanis, hogy az inzulin megemeli a Klotho mennyiségét, mely visszahat az inzulinra és gátolja annak sejtekre gyakorolt hatását, ami különösen akkor káros, amikor felesleges mennyiségben van jelen a szervezetben az inzulin.A kutatók a következő lépésként olyan módszereket keresnek, melyek alkalmasak arra, hogy az idősekben is a fiatalokban mért szintre emeljék a Klotho mennyiségét. „Olyan eljárásokat keresünk, melyek a Klotho mennyiségének növelése révén befolyásolják az öregedést, vagyis az örök ifjúság forrásaként szolgálhatnának.” – vélekedett Dr. Abraham.Forrás:Medipress
A Laval Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy az omega-3 zsírsavaknak védő hatásuk lehet a Parkinson kór kialakulásával szemben. A Parkinson kór a dopamin ingerületátvivő anyagot termelő idegsejtek fokozatos pusztulásával járó krónikus betegség, mely a kezdeti memóriazavart követő mozgáskoordinációs zavarokon át egészen a halálig súlyosbodik. A betegség tünetei akkor jelentkeznek, amikor az idegsejtek 50-80 százaléka már elpusztult, de sajnos a folyamat megállítására vagy visszafordítására jelenleg még nem vagyunk képesek. Azonban úgy tűnik, hogy van remény a betegség megelőzésére vagy a romlás lassítására.Dr. Frederic Calon és Dr. Francesca Cicchetti munkatársaival egereken végzett kísérletek során megállapították, hogy az omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket(mint például a hal) fogyasztó egyedek mintha védetté válnának az MPTP hatásával szemben, mely a betegség mintegy felgyorsított változataként elpusztítja azokat a dopamint termelő idegsejteket, melyek a Parkinson kór során is elpusztulnak. Ezzel szemben azoknál az egyedeknél, melyek normális ételeket fogyasztottak, az MPTP beadását követően rövid időn belül egyharmadával csökkent a dopamint termelő sejtek száma, valamint a dopamin szintje is a felére esett.„A beadott omega-3 zsírsavak, különösen a dokozahexaénsav (DHA) az agyban elve megtalálható omega-6 zsírsavak helyére épültek be. Mindez azt bizonyítja, hogy egyrészt fontos a megfelelő étrend az agy zsírsavkészletének rendben tartásához, valamint azt, hogy az agy előnyben részesíti a szervezetbe került omega-3 zsírsavakat a többi zsírsavtól. Mivel azonban a DHA kivételével a többi omega-3 zsírsav szintje lényegében ugyanaz volt a két csoport között, ezért a védő hatás gyakorlatilag a DHA-nak köszönhető.” – fejtette ki Dr. Calon.Egy másik, eredményekből levonható tanulság pedig az, hogy az agyban található nagy mennyiségű omega-6 zsírsav megfelelő táptalajt jelenthet a Parkinson kór kialakulásának. Azok az ételek, állati eredetű olajok, zsírok, melyek gazdagak ezen zsírsavakban már eddig is gyanúsak voltak a szívproblémák, ízületi gyulladás vagy Alzheimer kór kialakulására hajlamosító hatásuk miatt. A kiegyensúlyozott étrendben az omega-6 és omega-3 zsírsaval arányának 4:1 kellene lennie, azonban a nyugati típusú étkezés során 10-20-szor több omega-6 zsírsavat fogyasztunk, mint omega-3-at. „Észak-Amerikában az emberek naponta 60-80mg DHA-t fogyasztanak el a táplálékkal, holott ennek legalább 250mg-nak kellene lennie. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy önmagában a DHA hiánya vagy alacsony mennyisége fokozza a hajlamot a betegség kialakulására.” – hangsúlyozta Dr. Calon.Forrás: Medipress
A szűrővizsgálatok fontosságáról szeretnék most írni. Fontosnak, s talán a legfontosabbnak tartom egészségünk megőrzésének érdekében. Célszerű lenne, ha az emberek elmennének a szűrővizsgálatokra és az otthon elvégezhető szűréseket - mint például nőknél a mellrák szűrést - elsajátítanák és rendszeresen ellenőriznék maguk is. Ezzel szemben statisztikák szerint Magyarországon az embereknek elég nagy %-a nem jár rendszeresen szűrővizsgálatokra. Miért lehet ez? A tapasztalatok szerint sok nő és férfi azért nem megy el a szĥl a szűrővizsgálatokra, mert attól tart, hogy ott „kiderül valami”. Félnek attól, hogy addigi életük megváltozik, kezelésekre kell járniuk, netán műtétet javasolnak számukra, holott ők egészen odáig teljesen egészségesnek gondolták magukat. Másokat a munkahelyük elvesztésétől való félelem vagy a munkából való kiesés, az anyagi kiszolgáltatottságtól való tartás tart vissza. Bele kell ugyanakkor gondolni: attól, hogy valaki nem vesz tudomást egy esetleges tumorról, az még jelen van a szervezetében, fokozatosan növekszik, s burjánzása során egy idő után átterjed más területekre is, akár hétről-hétre csökkentve a gyógyulás esélyét.Forrás: RákgyógyításSzervezett szűrések keretében tüdő-, méhnyakrák-, emlő- és vastabélrák-szűrésre küldenek behívót országosan. De mivel ezek sem kötelezőek, sokan egészségesnek gondolják magukat, nincs idejük és inkább el se mennek. Pedig mi is a célja a szűrésnek? A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket. Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz. Forrás: Doki.net Mostanában egyre többször lehet olvasni, hallani a szűrések fontosságára. Számos országos méretű szűrést szerveznek, különböző "szűrőcsoportok" járják az országot és buzdítják az embereket arra, hogy szánjanak magukra és az egészségükre néhány percet! Külön kiemelnék egy programot, melynek sikerült nagyobb tömegeket megmozgatni különböző városokban. Ez a SZ.É.P. (Szűréssel az Életért Program). Programjuk November 3.-án kezdődött és December 15.-éig tart. Ez idő alatt az ország 7 nagyobb városát keresik fel (Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged és Székesfehérvár). Akinek van lehetősége látogasson el a szűrésre! Egy kis ízelítő programjukból: melanóma (bőrrák- és anyajegy-) szűrés Vércukorszint-, koleszterinszint-, testzsír-százalék- és vérnyomásmérés Hemoglobin A1C mérés Testsúly- és hastérfogat-mérés, testtömegindex- (BMI) számítás Ortopédiai szűrés, gerincvizsgálat, gyógytorna Szemészeti vizsgálat - visusmérés Hallás-, fül-orr-gégészeti vizsgálat COPD-szűrés kérdőívvel CO-szintmérés PSA szűrés Daganatos megbetegedéek megelőzésére irányuló tanácsadás Dohányzás visszaszorítását elősegítő program AVON mammográfiai kamion - emlő önvizsgálatának oktatása Liliom Program - a méhnyakrák szűrésének fontosságáról Prosztata-önvizsgálat oktatása Elsősegélynyújtási ismeretek Betegjogi tanácsadás Egészségügyi ellátással kapcsolatos tanácsadás Tanácsok az egészséges táplálkozáshoz Gondolkodj egészségesen - színező, ügyességi, mozgásjátékok gyerekeknek Viselekdésterápia - fejlesztő játékok, terápiás lehetőségek hiperaktív gyerekeknek Forrás: SZ.E.P. Mindezek mellet sztárok is képviseltetik magukat, a SZ.É.P. háziasszonya Dobó Kata és házigazdája Hevesi Tamás. Középiskolákat is versenyeztetnek egymással, pénzdíjban részesül az az iskola, amely több embert tud mozgósítani. A 10-től 18 óráig zajló rendezvényeken folyó szűrővizsgálatok ugyanúgy vizitdíj mentesek, mint amikor az állampolgárok az ÁNTSZ-től kapnak értesítést szervezett szűrésre. Ha valakinek sikerült felkeltenem az érdeklődését látogasson el a SZ.É.P. blogjára! Ezek mellett lehetőség van számos különböző szűrésre. Ezekről a következő heti összeállításban olvashattok. Egy kis ízelítő:- fontos szűrések gyermekkorban- szexuális úton terjedő betegségek vizsgálata- genetikai vizsgálatok- megelőzés otthon- fogászat...stbAddigis szeretnék kíváncsi lennék olvasóimra, 'szavazzon' mindenki:Ön eljár szűrővizsgálatokra?Igen, rendszeresen ellenőriztetem magamCsak ha behívót kapokNem, mert nincs időmNem, mert nem érdekel pollcode.com free polls
Egy új norvég kutatás szerint aki elhagyja a kulcsát, a fején felejti az olvasószemüvegét idős korában, az egyen halat, és lehetőleg minél többet – írják a szakértők az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban. A norvég kutatók 2031 nyugat-norvég 70-74 év közötti idős nőt és férfit vizsgáltak memória-, vizuális felfogás-, motoros készség-, figyelem-, orientációs és beszédtesztekkel. Akik több halat fogyasztottak, mind a hat teszten jobban teljesítettek – nyilatkozta a Reuters Healthnek Dr. A. David Smith, az Oxford Egyetem kutatója, a cikk vezető szerzője, és hozzátette, hogy a hatás akkor volt a legkifejezettebb, ha a napi halfogyasztás meghaladta a 80 grammos átlagot. 1951-en a résztvevők közül legalább 10 gramm halat ettek naponta. Ez lehetett friss, fagyasztott, vagy konzerv hal is, sőt az egyéb tengeri ételek (rák, kagyló), valamint a halolaj és a tőkehalmáj is ide számítottak.Azok akik gyakrabban fogyasztottak főfogásként sovány vagy zsíros halat, 5 tesztet is jobban teljesítettek, míg a feldolgozott hal vagy a halas szendvics csak háromra, a halolaj pedig csak egyre volt elég.-írja a Medipress. Mindemellett a halhús növeli a szervezetben a védő koleszterin koncentrációját. A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A-vitaminnak és a D-vitaminnak illetve vízben oldódó vitaminokat is tartalmaz: B1-vitamin és B2-vitamin. Magas a foszfor-, vas-, cink-, szelén- és jódtartalma. A foszfor például az agysejtek pótlásához szükséges, a vas a vörösvérsejtképzésben játszik főszerepet. Egy amerikai tanulmány szerint azok között, akik legalább hetente egyszer halat ettek, ötven százalékkal alacsonyabb a hirtelen szívhalál előfordulása is. A halolaj kisebb-nagyobb mértékben tartalmaz olyan ún. többszörösen telítetlen zsírsavakat (omega-3 zsírsavakat), melyek élettani szempontból rendkívül jelentősek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani ezeket az esszenciális zsírsavakat, így táplálékaink révén kell hozzájutnunk a megfelelő mennyiséghez. Igazolt hatásuk, hogy gátolják a vérrögképződést, mérsékelik a vérzsírszintet, szabályozzák a vérnyomást, ezáltal képesek csökkenteni a koszorúér megbetegedések veszélyét. Az omega-3 zsírsavak között van, amelyik befoláysolja az agy és a szem fejlődését is. A terhesség utolsó szakaszában ezek a zsírsavak felhalmozódnak az embrió agyában, emiatt a koraszülötteknél - ahol ez a fejlődési szakasz kimarad- szükség van az omega-3 zsírsavak pótlására anyatej, vagy tápszer révén. A várandós és szoptató anyák számára így különösképpen ajánlotta tengeri halak fogyasztása.
A Nobelprize.org oldalán találtam ezt a játékot. A lényege: 3 ember balesetet szenvedett és szükségük van vérátömlesztésre. Le kell venni mind hármójuk vérét és meg kell vizsgálni milyen vért kaphatnak, végül megindítani a vérátömlesztést.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
