Lehetővé válhatna a gyógyszeres kezelés elhagyása

A szervátültetés orvosi szempontból rendkívül sikeres - sok esetben életmentő - eljárásnak számít, azonban a módszer alapvető és máig meg nem oldott problémája, hogy a szervátültetetteknek az új szerv kilökődésének megakadályozása érdekében egész hátralevő életük során az immunrendszert gyengítő (ún. immunszuppresszáns) gyógyszereket kell szedniük.

A New England Journal of Medicine című orvosi szaklapban három olyan tanulmány is napvilágot látott, amelyek eredményei azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy a jövőben elkerülhető lenne a drága és a fertőzések veszélyét is növelő immunszupresszáns gyógyszerek alkalmazása. A beszámolók szerint a szervátültetett személyek vérébe a csontvelő által termelt őssejteket is bejuttattak (ezekből többek között a kórokozókkal szembeni ellenanyagokat termelő B-sejtek és az újonnan beültetett szerv idegenként történő felismerésében szintén fontos szerepet játszó T-sejtek fejlődnek ki).

Az első esetben egy ausztrál lány esetét ismertetik a Sydney-ben található Westmead gyermekkórház orvosai: a fertőző májgyulladásban szenvedő kilencéves kislánynál májátültetést végeztek, immunrendszere pedig a műtétet követően annyira legyengült, hogy saját immunsejtjeit csaknem teljes mértékben helyettesítették az új májjal érkező őssejtek. A műtétet követő egy éven belül sikerült felhagyni az immunszupresszáns gyógyszerek szedésével, és az azóta eltelt négy évben sem fordult elő nála semmilyen komplikáció.

A Stanford Egyetem kutatói egy veseátültetett betegről számolnak be, akinek korábbi gyógyszeres kezelése miatt elpusztultak a T-sejtjei: a bátyjától származó új vesével együtt az orvosok olyan infúziót adtak neki, amelyet vérképző őssejtekkel dúsítottak fel (ezek szintén a bátyjától származtak). A későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy az újonnan kapott immunsejtek utódai két évvel a műtétet követően továbbra is jelen voltak a beteg szervezetében, aki közben elhagyhatta az immunrendszerét gyengítő gyógyszerek szedését.

A harmadik tanulmányt a bostoni Massachusetts Kórház orvosai jegyzik, akik öt betegen egyszerre végeztek vese- és csontvelő-transzplantációt: a donorok ebben az esetben nem álltak rokonságban a betegekkel, ami még nehezebbé teszi az új szerv kilökődésének elkerülését. Az öt beteg közül négynél már az első próbálkozás után is sikeres volt a szervátültetés; náluk a műtétet követő egy éven belül szintén meg lehetett szakítani a további gyógyszeres kezelést, anélkül, hogy a szervek kilökődtek volna - olvasható a Nature hírportálján közölt beszámolóban. A vérképző őssejtek ebben az esetben a csontvelővel kerültek át.

Korábbi állatkísérletek során - egereknél és majmoknál - már több esetben is sikerült olyan eredményeket elérni, ahol működött ez a módszer: a szervvel egyidőben átadott vérképző őssejtek miatt egyfajta "hibrid" immunrendszer jött létre a befogadó szervezetben, és a beültetett szervet az állatok már sajátjukként ismerték fel. A fenti tanulmányok eredményeinek hátterében szintén valami hasonló állhat, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen mechanizmusok játszottak közre abban, hogy az új szervek a gyógyszeres kezelés elhagyását követően sem lökődtek ki. A kutatók remélik, hogy a szervátültetést kísérő csontvelő-átültetés már öt-tíz éven belül általánosan alkalmazható módszerré válik, ami komoly előrelépést jelentene a transzplantációs műtétek már eddig is jelentős sikereit tekintve.