Demencia: a szellemi hanyatlás formái

  2008.01.30. 11:01

A demencia előfordulása

Nők esetében az Alzheimer-forma, férfiaknál az ér eredetű problémákból fakadó demenciák a gyakoribbak. A magasabb iskolai végzettségűek körében ritkább az előfordulás, az első fokú rokonok között viszont négyszer gyakoribb. Hajlamosító tényező még a koponyatrauma, ami megduplázza az előfordulás esélyét. Az aktív dohányzás érdekes módon csökkenti az Alzheimer-típusú demencia kockázatát, az ér eredetűét ellenben növeli. Ez utóbbival kapcsolatban kockázati tényező az elhízás, a magasvérnyomás, a cukorbetegség, az alkoholizmus és a korábbi szélütés is.

A betegség kialakulása

Az Alzheimer-demenciát az évszázad betegségének is nevezik; egy ritkább fiatalkori, és egy gyakoribb idős kori formája ismeretes. 1-2 éves lappangó kezdet, és folyamatosan előrehaladó romló állapot jellemzi, általában 7-10 éves betegségtartalommal. A kórképpel járó személyiségváltozás többnyire érzelmi visszahúzódásban, a kritikai készség csökkenésében mutatkozik meg, később beszéd és számolási zavarok, depressziós és paranoid tünetek jelenthetnek meg. A súlyos formában (időszakban) ágyhoz kötöttség és inkontinencia léphet fel.

Ritka demenciaforma a koponyasérülés következtében fellépő amnézia, amely néhány órától akár évekig is terjedhet: a sérültek többnyire a baleset körülményire nem emlékeznek. Epilepsziás rohamokat követően is felléphetnek memóriazavarok, de ezek rendszerint spontán, gyorsan rendeződnek.

A demencia súlyossága lehet enyhe fokú, amikor az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné és az ítéletalkotás is megfelelő. A középsúlyos formában az önálló életvitel nehézkes és külső segítséget is igényel, de az állandó 24 órás felügyelet ekkor még nélkülözhető. A súlyos formában a betegek többek között az elkóborlás veszélye miatt is állandó felügyeletet igényelnek.

Okai

A demenciák kórokai a cukorbetegség szövődményeitől a lassú vírusfertőzéseken (a kergemarhakórhoz hasonlóan), az öröklött génhibákon és az érelmeszesedésen át sokfélék lehetnek. Az Alzheimer-demencia kóroka ismeretlen, de a patológiai, szövettani vizsgálatok szerint jellemző egyfajta típusos idegsejtkárosodás (az Alzheimer-kórról korábbi cikkeinkben találhat bővebb ismertetést: Nehéz helyzetben a hazai Alzheimer-kóros betegek, Négy új hatóanyag az Alzheimer-kór ellen, Részletes orvosi jegyzet az Alzheimer-kórról).


A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. Bizonyított tény, miszerint a rendszeres "agytorna" csökkenti a kialakulását. Fontos a prevenció szerepe, hiszen a magasabb iskolázottság védő tényező, tehát az élethosszig tartó tanulás, a stimuláló szociális környezet, de akár a rendszeres keresztrejtvényfejtés is az aggkori szellemi hanyatlás elodázását szolgálja. Az életmódbeli változások (magasvérnyomás, elhízás, dohányzás kerülése) is csökkentik a rizikót.

Tünetek

Jellemző tünet a memóriazavar, vagyis nehezítetté válik az új ismeretek megtanulása és a régiek felidézése. Ehhez társul a nyelvi kifejezés, az egyszerű és összetett cselekvések kivitelezésének, valamint a tárgyak felismerésének zavara annak ellenére, hogy a beidegzés megtartott. Figyelemfelkeltő jelek lehetnek az alábbiak: a spontán beszéd vagy fogalmazás nehézkes volta, a szóismétlés vagy céltalanul ismétlődő cselekedetek, a koncentrálási zavarok, a figyelem gyors kifáradása és a korábbi személyiségjegyek markáns megváltozása (egyes esetekben a már kritikátlan cselekedetek végrehajtásáig fajulóan is).

Felismerés

A demencia kivizsgálásának a részletes klinikai betegvizsgálaton kívül ki kell térnie a hozzátartozók kikérdezésére és a korábbi egészségügyi dokumentumok áttekintésére. Fontos a rövid és a hosszú távú memória károsodásának feltárása, a napi ritmus felmérése és annak az eldöntése, hogy a beteg mennyire önellátó. Célzott vizsgálatokkal kimutatható az is, hogy a páciens pontatlanul számol, vagy a kéz ujjait nem tudja jól megnevezni. Egy egyszerű tájékozódó gyorsteszt segítségével hamar kideríthető, hogy a páciens térben, időben mennyire tájékozott, a szavak utánmondása és felidézési képessége pedig mennyire megtartott. Ezek a tesztek arra is alkalmasak, hogy az évek során romló állapotot nyomonkövessék.

A kivizsgálás minimum kritériuma az agyi képalkotó vizsgálat, mely az esetek nagy részében a koponya CT vizsgálatából áll. Ezzel kizárhatóak olyan elváltozások, mint az agytumor, vagy az agyvérzések különféle formái. A kötelező kivizsgálás része még az általános állapot felmérése és a részletes laborvizsgálat is.

A demencia kezelése

A demens betegek ellátása az enyhe és középsúlyos esetekben a beteg saját életterében történik. Ennek megfelelően a kezelésében elsődleges szerepe van a hozzátartozók felvilágosításának. Középsúlyos esetekben is fel kell hívni a figyelmet az esetleges elkóborlás veszélyére, illetve a gondnokság alá helyezés szükségességére.

Előrehaladott esetekben, amikor magatartászavar, depresszió, esetleg téveszmék, céltalan pakolás, éjszakai zavartság lép fel, már gyógyszeres beavatkozás is szükséges. Esetenként olyan gyógyszeres kezelés is felmerülhet, amely a folyamat előrehaladását lassítja, bár annak okát nem szünteti meg. Ezen szereket a magas áruk és korlátozott hozzáférésük miatt kizárólag Demencia Centrumokban dolgozó pszichiáter vagy neurológus szakorvos rendelheti. Ezen túl kedvező a tapasztalat a különféle agyi keringésjavító szerekkel, az általános állapotjavító E-vitaminnal és a ginkgo biloba készítményekkel kapcsolatban.

A kezelés alappillére mindezek mellett az ápolás: ehhez a háziorvoson keresztül a házi ápolási szolgálat is nyújthat segítséget. Veszélyeztető állapot esetén kórházi (pszichiátriai) beutalás is felmerül.

Az Alzheimer-kór legújabb gyógymódjáról és a demencia-ellátás magyarországi helyzetéről korábbi cikkünkből tudhat meg többet.

Mely betegségektől fontos elkülöníteni a demenciákat?

Fontos az egyéb demenciaformák kizárása, melyek egyéb terápiás eljárásokkal jól megközelíthetőek és visszafordíthatóak. Ilyenek a különféle gyógyszermérgezések vagy gyógyszermellékhatások, a különféle pszichiátriai kórképekben felmerülő memóriazavarok (pszeudodemenciák), egyes anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák) a koponyatraumák, a tumorok vagy az agyhártyagyulladás. A pszeudodemenciák többnyire a depresszió részjelenségeként lépnek fel, és a hangulat javulásával párhuzamosan javulnak, tehát visszafordíthatóak és kezelhetőek.

A szellemi hanyatlás szövődményei lehetnek a különféle pszichiátriai kórképek, mint a depresszió, a pszichózis (a realitásérzék teljes hiánya), különféle magatartászavarok, felborult alvás-ébrenlét ciklus, illetve az ebből fakadó testi szövődmények, mint a kiszáradás, elesések és következményes csonttörések (combnyaktörés), illetve a fertőzések (tüdőgyulladás). Gyakori szövődmény még az ápolást végző hozzátartozó "kiégése", súlyos kimerülése is.

Dr. Nagy Szilvia
pszichiáter szakorvos

Mit tehetünk a szellemi hanyatlás ellen?

A szellemi frissesség megtartása

Az újabb vizsgálatok tanúsága szerint a mentális hanyatlásra, illetve a demencia tüneteinek korai kialakulására jóval kisebb az esély azon tanultabb emberek esetében, akik változatos, fokozottabb problémamegoldó képességet igénylő munkát végeznek, és idősebb korukban is aktívak maradnak mind szellemileg, mind pedig fizikailag. Velük szemben a monoton, kevesebb szellemi tevékenységgel járó foglalkozást választók, illetőleg a kevésbé képzettek nagyobb valószínűséggel szenvednek később a mentális leépülés tüneteitől. Ennek érdekében választhatjuk akár a keresztrejtvényfejtést, akár a szójátékokat, vagy a sakkot, de az olvasás is kitűnő szellemi karbantartója az agynak.

A fizikai aktivitás megőrzése

Mindamellett, hogy az egészséges életvitelnek és a betegségek elkerülésének a testmozgás az egyik alappillére, az is tény, hogy nem csupán testi, hanem szellemi erőnlétünket is nagymértékben megnöveli: ennek oka, hogy a mozgás következtében fokozódó véráramlás megóv az oxigénhiányos állapottól. Ehhez már egy könnyű séta is elegendő lehet napi rendszerességgel, de a fokozottabb erőkifejtést igénylő feladatok még hatékonyabbak. Különösen jótékonyak azok a mozgásformák, amelyek nem csupán testünket, hanem agyunkat is megdolgoztatják. Legyen szó egy új tánc elsajátításáról, vagy akár golfozásról, biztosak lehetünk benne: nem csupán izmaink, hanem elménk is dolgozik.

Egészséges, kiegyensúlyozott étrend

Az aktív szellemi tevékenység mellett mindenképpen ügyelnünk kell a helyes étrendre is, amely a szellemi hanyatlás elkerülésére irányuló törekvések esetében nem sokban különbözik az egészséges táplálkozás közismert kritériumaitól. A legfontosabb a keringési rendszerünket kímélő "szívbarát" étkezés, ugyanis a memóriazavarok hátterében gyakran cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések húzódnak meg, melyek az artériák elzárásával és az agyi véráramlás lassításával lehetnek a mentális hanyatlás folyamatának kiváltói. Ezért az a legjobb, hogy ha étrendünk összeállítása során egyensúlyra próbálunk törekedni, amihez az elegendő mennyiségű vitamin, ásványi anyag, nyomelem és fehérje bevitelét, valamint a túlságosan zsíros élelmiszerek kerülését tanácsolják a táplálkozási szakemberek; így egyaránt jelentősen csökkenthetjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát és a szellemi leépülés esélyét.

Vitaminkalkulátorunk segítségével kiszámolhatja a napi megfelelő vitaminszükségletét, és azt is megtudhatja, hogy milyen természetes forrásokból juthat az adott vitaminhoz. 

Idősebb emberek esetében a fentieken túl figyelembe kell még venni az öregedéssel járó kedvezőtlen hatású tényezőket is (mint például az éhség- és szomjúságérzet gyengülése, a különféle betegségek negatív hatásai, a tápanyagok felszívódásának csökkenése, valamint az emésztés romlása), és ezek ismeretében kell a megfelelő étrendet összeállítani számukra, a már említett szabályok betartásával.

Dobjuk el a cigarettát

A dohányzás a szív-, és érrendszeri betegségek egyik legfőbb kiváltó okának tekinthető, így a demenciák kialakulásában is kulcsszereppel bír. A füstöléssel ráadásul gyengítjük a szabadgyökök megkötése szempontjából elengedhetetlen C-vitamin védő hatását, másrészt a cigaretta oxidáló hatásának köszönhetően kifejezetten elősegítjük szervezetünkben a szabadgyökök képződését. A szabadgyökök felszaporodása és az antioxidánsok szintjének csökkenése esetén oxidatív stressz következik be, és ez olyan betegségek kialakulását okozhatja hosszabb távon, mint a rák, a szív- és érrendszeri problémák, a különféle vesekárosodások és - újabb kutatások tanúsága szerint - az Alzheimer-kór.

Korábbi cikkünkben bővebben is olvashat az anyagcserére káros szabadgyökök keletkezésének folyamatáról, illetve arról, hogy a szabadgyökök túlzott felszaporodása milyen betegségeket okozhat. Írásunkból az is kiderül, hogy táplálkozásunk során miképpen hatástalaníthatjuk a leginkább ezeket a vegyületeket.

A szociális kapcsolatok megőrzése

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyedüllét, az ingerszegény környezet, valamint az e tényezők hatására kialakuló depresszió is növeli a demencia kialakulásának esélyét, ezért mindenképpen hasznos, ha valamiféle közösséghez, klubhoz csatlakozunk, ahelyett, hogy reggeltől estig a televíziót néznénk.
Annak ellenére, hogy a memóriazavarok és a szellemi hanyatlás elkerülésére semmi sem nyújthat garanciát, a felsorolt szempontok figyelembevételével jelentősen csökkenthető a betegségek kialakulásának kockázata, és kiküszöbölhető a helytelen étrendben és a mozgásszegény életmódban gyökerező problémák egész sora is.

Makó Attila