Az eddigi legalaposabb vizsgálat a kannabiszfogyasztás egészségügyi hatásairól

  2008.01.30. 11:04

Növelheti-e a marihuánafogyasztás a pszichotikus betegségek kialakulásának kockázatát?

Az 1990-es évektől egyre gyakrabban lehetett hallani olyan véleményeket, hogy a kannabisz (közismert nevén marihuána) fogyasztása nem káros az egészségre (a füves cigaretták fogyasztása - a dohányzáshoz hasonlóan - természetesen növeli a tüdőrák és a fej-nyaki daganatok kialakulásának esélyét). A fogyasztók a legalizációt követelték, a szakemberek pedig arról vitáztak, kialakulhat-e függőség a rendszeres fogyasztástól. Végül arra jutottak, hogy testi függőség (mint például a dohányzás vagy az alkohol esetében) nem, pszichés függőség azonban létrejöhet a rendszeres fogyasztóknál.

Pár évvel ezelőtt jelentek meg az első olyan bizonyítékokon alapuló (evidence based) tanulmányok, amelyek az addigi elszórt adatok után már komolyan felhívták a figyelmet a lehetséges egészségügyi következményekre. Kiderült, hogy a pszichotikus betegek (főleg a skizofréniában szenvedők) között sok a kannabiszfogyasztó. Ez azonban tyúk-tojás problémának bizonyult: nem lehetett eldönteni, hogy a betegség oka vagy következménye-e a fogyasztásnak.

Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg új eredmény született a szervezetben természetesen jelenlévő úgynevezett endokannabinoid rendszerről, amelyben a marihuána hatóanyagához hasonló vegyületek fordulnak elő, és fontos szerepet játszanak az idegi szabályozó folyamatokban. A skizofrén betegek gerincvelői folyadékában ezeknek a vegyületeknek az átlagosnál nagyobb koncentrációját mutatták ki.

A kannabisz hatásai körül ma is dúl a szakmai vita. A számos egymásnak ellentmondó tanulmány sorában az egyik legújabb Stanley Zammit (Cardiff Egyetem, Nagy-Britannia) és munkatársai nevéhez fűződik, akik harmincöt korábbi felmérés adatait elemezték abból a célból, hogy sikerüljön minél valósághűbb képet alkotni a marihuána egészségre gyakorolt hatásairól. Az eredmények szerint már az is 41%-kal növelheti a pszichotikus betegségek - például a skizofrénia - későbbi kialakulásának veszélyét, ha valaki csak egyszer próbálja ki ezt a kábítószerfajtát (ha valaki hosszabb távon, rendszeresen fogyasztja a drogot, az a kutatók szerint több mint a duplájára emeli a kockázatot). Ha az adatok helytállóak, akkor mindez azt jelentené, hogy Nagy-Britanniában az összes pszichózissal járó betegség 14%-áért a marihuánafogyasztás tehető felelőssé - olvasható a Nature hírportálján.

A mostani tanulmánynak is helyet adó Lancet 1995-ben még azt állította, hogy "a marihuána használata - akár hosszú távon is - nem jelent veszélyt a fogyasztók szellemi egészsége szempontjából." Az új tanulmánnyal foglalkozó szerkesztői kommentár szerint azonban a kannabisz hosszabb távon történő rendszeres használatának feltehetően mindeddig alábecsülték a pszichikai betegségek kialakulásával kapcsolatos veszélyeit. "Az adatok elég aggasztónak tűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy a skizofrénia előfordulása a népességben átlagosan csak 1% körülire tehető. A kannabisz jelenleg a legáltalánosabban használt illegális kábítószer, így semmiképp sem volna helyes, ha figyelmen kívül hagynánk az újonnan közölt tanulmány eredményeit" - mondja Neil McKeganey, Glasgow Egyetem munkatársa.

A tanulmány nem vizsgálta, hogy a kannabiszhasználat összefügg-e a depresszió és a szorongással járó megbetegedések kialakulásának gyakoriságával, a pszichotikus betegségek szempontjából viszont az eddigi legalaposabb elemzésnek tekinthető. A kannabisz káros egészségügyi hatásaival kapcsolatos vitákat ennek ellenére ez a tanulmány sem fogja tudni lezárni, ugyanis a pszichotikus betegségek kialakulásának veszélye egyénenként is változó lehet, így nehéz egyértelmű állításokat megfogalmazni a témával kapcsolatban. A másik ok, hogy nem zárható ki az sem, hogy a hatás fordított, és a mentális betegségre hajlamosak nagyobb valószínűséggel nyúlnak ezekhez a drogokhoz. "A rendelkezésre álló adatok alapján a marihuánát fogyasztó személyeknél 41%-kal nőtt a skizofrénia és más pszichotikus tünetekkel járó állapotok kialakulásának esélye azokhoz képest, akik sosem éltek ezzel a szerrel. Szerintünk ez az eredmény már elég meggyőző ahhoz, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét a kannabiszhasználat lehetséges veszélyeire" - mondta a kutatás vezetője.

Rigó Péter pszichiáter főorvos kérdésünkre elmondta: szerinte nem lehet általánosságban véve kijelenteni, hogy aki marihuánát fogyaszt, annál az átlagosnál nagyobb valószínűséggel jelennének meg a pszichotikus betegségek. Inkább az a helyzet, hogy egyes emberek vannak kitéve ennek a veszélynek. Olyanok, akik eleve érzékenyebbek a pszichotikus betegségek megjelenésére. Ennek oka például idegfejlődési zavar lehet, amely részben genetikai okokra vezethető vissza. Ők valóban sebezhetőbbek a kannabisz hatásaival szemben is. A szakember elmondta: a klinikai gyakorlatban is megfigyelhető, hogy a kezelt betegek gyakrabban visszaesnek, ha kannabiszt fogyasztanak.

Egyébként ma már ismernek olyan genetikai mintázatokat, amelyek alapján meg lehet mondani, hogy kik az érzékenyebbek a pszichotikus betegségekre. A jövőben ez a tudás nem csak egyfajta "szűrésre", de a kezelés időpontjának és módjának megválasztásában is nagy segítségére lehet az orvosoknak.

A korábbi kutatások eredményei

Marihuánafogyasztás és tanulási képességek

A kannabisz az agyban egy specifikus receptorhoz (a CB1-hez) kötődik: fogyasztása csökkenti az agyi idegsejtek szinkronitásának fokát, rontja az agyi hullámtevékenységet, így korlátozza a tanulási képességeket; a drognak szorongásoldó hatása is van, utóhatásként viszont fokozott szorongás lép fel - olvasható Freund Tamás (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) előadásában, a Mindentudás Egyeteme honlapján. "A kannabisz hatásmechanizmusának megértéséhez elsősorban a CB1-receptor pontos lokalizációját kellett megismernünk, vagyis azt, hogy mely agyterületeken, milyen sejttípusokon, azok mely nyúlványain helyezkedik el, és milyen jellegű (serkentő vagy gátló) ingerületátvitelt szabályoz. Munkacsoportom határozta meg először ezeket az adatokat, és vont le belőlük fontos funkcionális következtetéseket. Az élettani és farmakológiai kísérletek bizonyították, hogy a CB1 receptor aktiválása csökkenti a gátló ingerületátvivő anyag (a gamma-amino-vajsav, GABA) agyi felszabadulását, aminek következtében a gátló idegsejtek egyik típusa nem tudja megfelelő módon elvégezni feladatát. Ez a feladat pedig nem más, mint a serkentő sejtek működésének szinkronizálása, az agyhullámok generálása, ami nélkül nincs memóriabevésés. Kísérleteinkben igazoltuk, hogy a kannabinoidok valóban csökkentik az agyhullámok amplitúdóját, a szinkronitás fokát. Így sikerült magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy mi módon rontja le a kannabiszfogyasztás - az alkalmi droghasználat időlegesen, a rendszeres pedig tartósan - a tanulási képességeket."

Más vizsgálatok eredményei szintén alátámasztják azt a feltevést, amely szerint a kannabiszfogyasztók kevéssé állják meg a helyüket olyan helyzetekben, amelyek folyamatos koncentrációt igényelnek (ismeretes, hogy a kannabisz hatással van az ember időérzékére: maguk a fogyasztók számolnak be arról, hogy a fű hatására a dolgok "lelassulnak".)

A Georgia Egyetem kutatócsoportjának patkányait arra idomították, hogy tegyenek különbséget egy 2 és egy 8 másodperces csengetés között. Az állatok két kallantyú lenyomásával jelezhették, hogy a rövid, vagy a hosszú csengettyűt hallották. A megfelelő pedál lenyomásáért jutalomfalatokat kaptak. A kutatók ekkor köztes hosszúságú hangokat játszottak le a patkányoknak, hogy megtalálják azt a középtávot, amelyen a rágcsálók ugyanakkora eséllyel választották a "rövid" és a "hosszú" kallantyút. Mikor a patkányoknak ezután szintetikus kannabinoidot - a kannabisz egyik aktív hatóanyagának mesterségesen előállított változatát - adtak, az állatok rendszeresen rosszul vizsgáztak: sokkal többször vélték hosszúnak a középtávnál rövidebb hangokat, és fordítva.

A kutatócsoport az állatok gyenge teljesítményét inkább a koncentrációkészség általános romlásával, mint az időérzék teljes kikapcsolódásával magyarázzák, ugyanis a hosszú és a rövid hangok közötti középtáv a módosult tudatállapotú patkányoknál sem változott meg. A kutatók az eredmények alapján úgy érveltek, hogy szigorítani kellene a fű hatása alatti közúti vezetés megítélését (bővebben: Időérzék: rosszul vizsgáztak a füvező patkányok).

A kannabisz árthat a spermáknak is

A belfasti Queen's University kutatócsoportja a kannabiszban található hatóanyag, a THC (tetrahidrokannabinol) hatását vizsgálta a spermákra: az eredmények szerint a THC hatására a hímivarsejtek kisebb eséllyel érik el a petesejtet, tehát a megtermékenyítés kevésbé valószínű. A szernek ráadásul egy másik káros hatására is fény derült: gyengül a spermium azon képessége is, hogy enzimjeivel áttörje a petesejt védőburkait. A kutatók figyelme akkor fordult a kannabisz spermiumokra tett hatása felé, amikor a belfasti Royal Maternity Hospital meddőségi klinikáján terékenységi problémákkal kezelt férfiak életviteli szokásait vizsgálva kiderült: sokan közülük rendszeresen fogyasztanak kannabiszt (bővebben: A kannabisz árthat a spermáknak).

A terhesség alatti marihuánafogyasztás veszélyei

A svéd Karolinska Intézet munkatársai Harkány Tibor vezetésével idén júniusban a Science c. folyóiratban publikálták azon eredményeiket, amelyek szerint az agyunkban természetes módon is termelődő, a marihuána hatóanyagához nagyon hasonló molekuláknak alapvető szerepük van a magzati agy fejlődésében. A kutatók szerint ezek alapján már egyértelmű, hogy terhesen semmiképp sem ajánlott marihuánát fogyasztani, mivel ez károsan befolyásolhatja az idegsejtek normális működéséhez szükséges sejtkapcsolatok létrejöttét.

A magzati agyban viszonylag rövid idő alatt megy végbe az a folyamat, amelynek során az agyban található többszázmilliónyi idegsejt kapcsolatot teremt egymással: később ez a hálózat fogja meghatározni, hogy képesek leszünk-e emlékezni, mozogni, gondolkodni vagy beszélni. Ha a hálózat bármilyen módon sérül a magzat fejlődése során, az később maradandó károsodásokat - koncentrációzavart, csökkent szociális képességeket vagy hiperaktivitást - eredményezhet (a tanulmány eredményeit részletesen lásd korábbi cikkünkben: A marihuána károsíthatja a magzati agyat).

[origo] egészség