Az új szívet az ún. decellularizációs módszerrel hozták létre, amelynek lényege, hogy egy nem működő szervből eltávolítják az összes sejtet, és csak a sejtek közötti állományt, az ún. extracelluláris mátrixot hagyják meg: a mostani vizsgálat során a kutatók már nem élő, felnőtt patkányok szívét használták erre a célra. A következő lépésben ebbe a masszába ültetik az ún. progenitor sejtek keverékét, amelyek ebben az esetben újszülött patkányok szívéből származtak (a progenitor sejtek potenciális "javító" funkcióval rendelkező sejtek, amelyek hasonlítanak az őssejtekre annyiban, hogy még nem váltak elkötelezetté egyik sejttípus felé sem, és attól függően alakulhatnak át speciális funkciójú sejtekké, hogy milyen jelzések érik őket a szervezetben). A kutatók örömére már a sejtek beültetését követő negyedik napon összehúzódásokat lehetett megfigyelni az újonnan létrehozott szervekben, nyolc nappal később pedig már pumpálni is tudtak a kísérleti szívek - olvasható az egyetem oldalán közzétett sajtóközleményben.
"A laboratóriumban előállított működőképes szív korábban csak álom volt, mostantól azonban elvileg már bármely szerv kifejlesztése lehetővé válhatna ezzel a módszerrel. A laboratóriumban létrehozott új szívek szövettani vizsgálata biztató eredményeket hozott, mivel számos szívizomsejtre jellemző jelzőanyagot sikerült találni a sejteken, és a sejtek viselkedése is hasonló volt a szívizomsejtekéhez" - mondta Doris Taylor, a Minnesotai Egyetem Kardiovaszkuláris Kutató Központjának munkatársa.

Az Egyesült Államokban jelenleg több mint 5 millióan szenvednek szívelégtelenségben, és nagyjából ötvenezren halnak meg minden évben új szívre várva: a szívelégtelenségben szenvedők száma hazánkban körülbelül kétszázezerre tehető. A szívátültetést jelenleg sajnos nehezíti, hogy a műtét után a betegeknek életük végéig az immunrendszer működését elnyomó (immunszupresszáns) gyógyszereket kell szedniük, a mellékhatások miatt pedig az is előfordulhat, hogy az operációt követően a szívelégtelenség helyett magasvérnyomás, cukorbetegség vagy éppen veseelégtelenség alakul ki a betegeknél. A kutatócsoport további tervei között már olyan beültethető szervek és vérerek létrehozása is szerepel, amelyek a saját szervezetünk sejtjeiből készülnének, így a módszerrel a jövőben remélhetőleg növelhető lenne az átültetésre alkalmas szervek száma.

A decellularizáció folyamata: az első képen látható a kioperált, felnőtt patkányszív. A középső képen rózsaszínnel látszanak a még jelen lévő sejtek, fehérrel pedig azok a területek, ahonnan már eltávolították a sejteket. Az utolsó képen látható az extracelluláris mátrix, miután az összes sejtet eltávolították (Forrás: University of Minnesota)

http://egeszseg.origo.hu/cikk/0807/077746/20080211_sziv_mesterseges_dobogo_szervatultetes_transzplantacio_1.htm