A tudomány Istent igazolja
2008.02.26. 15:07
A hinduizmus szerint az evést lelkivé kell tenni, a katolikusok a "koplalásra" esküsznek, míg a muzulmának egy teljes hónapon át sanyargatják magukat. A látszat csal: a szentírások az egészség mellett törnek lándzsát.
A világ vezető vallásai megegyeznek abban, hogy az erkölcsös és önmegtartóztató életmód vezet el a megvilágosodáshoz. Hogy kinek mit jelent a „megvilágosodott” gondolkodás, az eltérő, de ha felidézzük a nagybetűs Életet érintő általános - és életünket a kamaszkortól többnyire végig kísérő - a lét értelmét feszegető kérdéseket, már közelítünk a válaszhoz. Ahogy a test kitisztul a „koplalós”, önmegtartóztató időszak alatt, ugyanúgy a szellem is.
Nagyon érdekes,
Elindulsz befelé ahogy a hinduizmus fogalmaz az evéssel kapcsolatban: „Az evés lelkivé tétele: az étkezés célja az erő és egészség biztosítása mellett a tudat megtisztítása.” A mai kor embere ennek úgy ad hangot, hogy "Ne tévézz evés közben!" vagy "Most ne pakolj szét az asztalon!". De hangsúlyozzák a déli bőséges étkezés utáni öt óra várakozási időt is. Ez ugye ismerős gondolat a táplálkozási tanácsadóktól? Hogy mennyire tudatában voltak a helyes táplálkozásnak, a következő idézet bizonyítja: „A kellemes hangulat elősegíti az emésztést, ezért a beszélgetést könnyű lelki témára irányítsuk.” A böjtről pedig – mely napkeltétől másnap napkeltéig tart - alapvetően azt tartják, hogy erősíti az akaraterőt, pihenteti az emésztőrendszert, felfrissíti az érzékeket és az elmét.
Buddha, a Megvilágosodott nem akarta, hogy istenként imádják, ő tanító volt, és igen bölcs. Az volt a célja, hogy az emberek megértsék: boldogabbak lennének, ha felelősséget vállalnának gondolataikért és tetteikért. Tanításai egyszerűen útmutatások voltak az élethez. Az egyik ilyen a hús fogyasztásának a legszigorúbb tilalma (beleértve a halat is), ami az élet tiszteletének tanításából származtatható. A buddhizmusban nincs kifejezett böjt, de ettől függetlenül szigorú vallási előírásaik, törvényeik vannak étkezés tekintetében is.
Az iszlám talán a legtöbb
A hit összetart hívet magáénak mondható világvallás. Itt a Ramadán a böjt hónapja, mely az iszlám naptárban a kilencedik hónap neve - ekkor nyilatkoztatta ki Allah Mohamednek akaratát. A szent hónapja alatt nemcsak a táplálkozásban böjtölnek - napfelkeltétől napnyugtáig - tilos enni, inni, nemi életet élni, cigarettázni és vízipipázni. Mivel nem az önsanyargatás a cél, a másik fontos elem az elmélyülés: a hivők naponta ellátogatnak a mecsetbe a Koránt tanulmányozni, imákat mondani.
Ami szokatlan, de nagyon is tiszteletre méltó „fordulat” náluk, hogy a kemény böjt és belső elmélyülés idején fontos szociális szerepe is van a Ramadánnak: napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A moszlim vallású ember a Koránt fejből tudja. A zsidó ember is jól ismeri, és rendszeresen olvassa a Talmudot. A katolikusok ezévben pótolhatják a lemradást, mivel a történelmi keresztény egyházak – közös elhatározással – úgy döntöttek, a 2008. a Biblia éve lesz.
Az egészség és a hosszú életajándékát az ótestamentumi ember hite szerint Isten adja azoknak, akik megtartják törvényeit, így ő cserébe védi szövetségeseit (2Móz 15:26; Jób 42:16), ezért az Ószövetségben rendkívüli helye és szerepe van a böjtnek.
Érdekes megfigyelni, hogy a Bibliában az első emberpár próbája az étkezéshez kapcsolódik. Isten egy egész kertet adott Ádámnak és Évának, de megtartott magának egy fát. Ahhoz, hogy szabadok legyünk, tudnunk kell nemet is mondani, s mint ismeretes, az első emberpár nem tudott ellenállni. A paradicsomi (teremtés)történettel arra tanítanak, hogy az élet (amibe bele tartozik a boldogság, egészség) őrzése összefügg a józan ész szerinti engedelmességgel, magyarán a Teremtővel való bizalmi kapcsolat függvénye. Szabadon dönthetünk, de a választásunknak minden esetben következményei vannak, amit vállalnunk kell. S ez igaz volt az étrend megválasztására Mózes idejében is és a XXI. században is.
A hinduizmus (más néven brahmanizmus) szent írása a szanszkrit nyelven írt Védák könyve (véda = abszolút tudás). Sokistenhivő (politeista) vallás, nem vezethető vissza egy alapítóra. E vallásban a táplálkozás fontosságát bizonyítja, az Ayur-véda, mely a legkorábbi írás a higiéniáról, biológiáról, orvoslásról és táplálkozásról. Magyarországon a hinduizmus tanát követik a Krisna-tudatú hívők. Szentírásuk a Bhagavad-Gita (BG), mely a Védákra épül. Ők istenként Krisnát tisztelik (Krisna = végtelenül vonzó).
Az iszlám a legfiatalabb monoteista világvallás, amely az Arab-félszigeten keletkezett Kr. u. a VII. században. Két fő ágra osztható a szunnitákra és a hozzá képest lényegesen kevesebb hívőt számláló siítákra. Allah utolsó szószólója Mohamed próféta volt, és a rajta keresztül kinyilatkoztatott írásokat a Korán szent könyvében őrzik, azok megváltoztathatatlanok. Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat Jézust (Issa) is, méghozzá az egyetlen bűntelen prófétának tekintik.
A buddhizmust Gautama Sziddhártha királyi herceg alapította kb. i. e. 560-ban. Sziddhártha sok évi meditálás és imádkozás után elnyerte a megvilágosodást, azaz eljutott az élet alapigazságainak végső megértéséig. Ekkor kapta a Buddha címet ("Megvilágosodott").
A katolikus egyház a böjtöt nem maga találta fel, hanem átvette és továbbfejlesztette a zsidó gyakorlatot, és a görög-római világnak a böjtöléssel kapcsolatos nézeteit. A Biblia évéhez kötődően Német László püspökkari titkár három kiemelt rendezvényre hívta fel a figyelmet: 2008 októberében a három történelmi egyház közös kiállítást tervez az Országos Széchényi Könyvtárban a magyar szentírásfordítás és bibliakiadás történetéről. A tervek között szerepel még egy bibliai ihletésű művekből álló hangverseny a Művészetek Palotájában, és egy - szintén a három történelmi egyház közös szervezésében megvalósuló - tudományos konferencia 2008 júniusában Esztergomban.
|
A Biblia korában élt embereknéla húsfélék nem számítottak főételnek, csak ünnepeken fogyasztották. A hinduizmus a szent tehén húsának fogyasztását tiltja, de egyes kasztok egyáltalán nem esznek húst. Minél magasabb kasztba tartozik valaki, annál inkább tiszteletben tartja a vegetarianizmust. A hinduizmusban pedig ki minél magasabb kasztba tartozott, annál inkább tiszteletben tartotta a vegetarianizmust. Az iszlám a következőképpen viszonyul a húshoz: A Korán szerint tilos elhullott vagy kivérzett állatból, Istenen kívül bármely más istenségnek áldozott állatból, továbbá disznóhúsból enni. Tilalom alá esnek a liliomfélék családjába tartozó erősen illatozó zöldfűszerek is, ilyen a nálunk közkedvelt fokhagyma, a mogyoróhagyma, a hagyma, és a póréhagyma. A tanítás szerint a papoknak, az istenfélő vallásos embereknek, és a megvilágosultaknak tilos az alkoholfogyasztás. A növényi illetve gabonafélék fogyasztásában a nagyobb világvallások közül lényegében egyik sem tesz különbséget, egyetlen kivétellel: a hinduizmusban a brahmanok és a magasabb kasztok „tiszta” (szatja) zöldségeket és gabonaféléket fogyasztanak.
A legkedveltebb élelmiszereka Biblia szerint gabonafélékből készültek (sütemények, mézes pogácsa, szőlős kalács, olajos kalács). Fogyasztottak árpából, ritkábban kölesből vagy tönkölybúzából készült ételeket, a búzát aratás előtt pedig akár nyersen is, vagy serpenyőben pörkölve. Azaz a még nehéz fizikai munkát végzők is ilyen egyszerű élelmiszereket fogyasztottak. Dávid király hadseregének katonái búzát, árpát fogyasztottak nyersen és pörkölve, továbbá liszt, bab, lencse, méz, vaj, sajt, juhtúró (Sámuel II. könyve, 17. fejezet, 28-29. vers) szerepelt az étrendjükben. A későbbi római légiósok napi fejadagja egy marék őrölt gabona volt, amit kiegészítettek az út mentén található gyümölcsfélékkel. Derekas vitézek voltak.
A legtöbbet emlegetett gyümölcs a Bibliában a Gránátalma, ami díszítőelemként is megjelenik a főpapi ruhák szegélyén, Salamon templomában a bronzoszlopok oszlopfőin. Közkedvelt volt a füge, szőlő, olajbogyó (ma is értékesnek tartják az olívaolajat magas telítetlen zsírsavtartalma miatt) amit nem csak ételekbe, hanem gyógyszerek és testápoló készítésére is használták. A diófélék közül a diót és a mandulát említi a Biblia. A mandula tavasszal elsőként virágzott, ezért jelképként is szerepel a prófétai írásokban. A fűszernövények közül a köményt, kaprot, mentát, mustárt favorizálták, ezeket arab kereskedők forgalmazták Salamon idejében. Emlékezzünk csak, Józsefet is fűszerkereskedők veszik meg. A méznek szimbolikus jelentősége volt. "A tejjel és mézzel folyó föld" az ígéret országát jelentette. De még jóból is megárt a sok az írás: szerint "igen sok mézet enni nem jó" - áll a Példabeszédek könyvében.
Az özönvíz után azonban étrendi változásokra volt szükség. Nem volt elegendő növényi táplálék, ezért Isten úgymond kénytelen volt megengedi ún. "tiszta" állatok húsának fogyasztását is a túlélőknek. A húsevésnek persze következményei lettek, amiről a Biblia be is beszámol: az emberek átlag életkora fokozatosan csökkent, s a mai kutatások fényében határozottan kijelenthetjük, hogy a táplálkozás szerepe döntő lehetett. Ma már tudjuk, hogy vegetáriánus népcsoportoknál akár 6-8 évet javíthat az életkilátásokon a növényi alapanyagokban gazdag étrend. Csak gyaníthatjuk, hogy a tisztátalannak bélyegzett állatok idegen istenek tiszteltében vagy mágikus szertartásokban áldozatként játszattak szerepet, vagy a démonok, illetve a halott lélek hordozóinak számítottak. Mózes III. könyvének 11. fejezete sorolja fel a "tisztátalan" állatokat. A fogyasztásra alkalmatlan állatok csoportját olykor igen prózai okok határozták meg, visszataszítónak vagy betegségek hordozóinak tartották azokat, vagy más népek szent állatai voltak (például a nyúl és a disznó). A tudomány egyértelműen bizonyította azóta, hogy a könyvek könyvének igaza van. Példaként említsük meg a sertéshúst. Igen magas a zsírtartalma. Az iszlám hívőknek szintén tiltja a Korán a fogyasztását. Egyéb húsok esetében a zsír kizárólag a sejteken kívül, a zsírsejtekben található, míg a sertéshúsnál maguk a sejtek is nagy százalékban tartalmazzák.
A tenger „gyümölcseitől” szintén óvtak, nagyon helyesen. Néhányuk ugyanis a Hepatitis A, valamint a Vibrio cholerae (a kolerát okozó vírus) és más kórokozók terjesztői. Azon országokban, ahol a napi étkezés részei az ilyen herkentyűk, az ételmérgezéses esetek egynegyedét tengeri puhatestűek fogyasztása okozza. Mivel szűrik a vizet, ezek a lények a tenger természetes tisztítói, magyarán dögevők, ökológiai feladatot látnak el, mint a keselyűk. Ezenfelül sok koleszterint tartalmaznak, húgysavat termelnek, és nehezen emészthetők. A tisztátalan húsok mellett tilos volt tiszta állatoktól származó zsírt és vért enni. „Örök rendelkezés legyen ez nemzedékről nemzedékre minden lakóhelyeteken: se kövérjét, se vért ne egyetek! (Mózes III. könyve, 3. fejezet 17. vers)”.
Lelki étel. A szellemnek.
A Biblia nem ad egészségügyi magyarázatot, alkalmazkodik az akkor élő emberek tudásszintjéhez, szellemi befogadóképességéhez, de a mai ember már érti és igazat kell adni a Bibliának. A zsírral kapcsolatban nem lehetnek kételyeink, de kevesebbet hallunk manapság a vér fogyasztásáról. Könnyen megérthetjük ezt a tiltást is, ha arra gondolunk, hogy a vér káros anyagcseretermékeket (karbamid, húgysav, koleszterin, stb.), hormonokat, valamint kórokozó baktériumokat és vírusokat tartalmaz.
A szentírásokat több ezer évvel ezelőtt írták. Nincs rá tudományos magyarázat, csak az, hogy az igazi szerzők többet tudtak az emberről, mint akik leírták. A bennük szereplő egészségügyi rendelkezések kiállják a modern tudomány próbáját. Amit Isten visszakért (tiltott), azt ma a tudomány is kockázatosnak nevezi.
http://www.csakjohirek.hu/content/view/3777/45/
|