Kétféle fő típust különböztethetünk meg:
- elsődleges fejfájás, amikor maga a fejfájás a betegség, és
- másodlagos fejfájás, vagy tüneti fejfájás, amikor bizonyos betegségekhez csatlakozik:

• Az arc-és fejbőr, bőralatti szövet, izmok, artériák és csontos képletek betegségei. Rendszerint helyi, elég jól körülhatárolható fájdalmat okoznak. A helyi jelleg, természetesen nem jelenti, hogy ezek a fájdalmak nem lehetnek kisugárzóak, vagy távoliak. A fog és száj eredetű fájdalmakra is mindig gondolnunk kell!
• Szem, fül, orr és melléküregek. A fájdalom elsősorban az érintett szervre lokalizálódik, de a kisugárzás is gyakori. Erre a legjobb példa a glaukómás fejfájás, ami tipikusan homloktáji. Ugyancsak nehéz a melléküregek gyulladása által kiváltott és sokáig tartó különböző jellegű fejfájásokat jellemezni. A felsorolt szerveknek nemcsak gyulladása, hanem daganatai is okoznak fej-és arcfájdalmat.
• Az agy nagy vénás erei. Leggyakrabban az agydaganatok, traumák válthatják ki. A fájdalom jellege tompa, fejmozgás, erőlködés fokozza, és rendszerit éjjel jelentkezik.
• Agyburkok artériái. Szintén agydaganatok, traumák válthatják ki, de az agyhártya- és agyvelőgyulladásnál is érintettek lehetnek. A fájdalom tűrhetetlen, lüktető, állandó, rendszerint az egész fejre kiterjedő.
• Idegek (trigeminus, vagus, glossopharingeus) gyulladásai, daganatai és traumák. A fájdalom jellege hasogató, nyilalló, állandó, de inkább rohamokban jelentkező.

Fejfájások típusai

Ér eredetű fejfájás

Az ún. cluster-fejfájás főleg felnőtteknél jelentkezik, 1-3 naponta, 30-90 percig tartó, egyoldali, homlokra lokalizálodó, igen erős, feszítő, fúró jellegű fejfájás. A beteg nem tud feküdni. Kísérő tünete: könnyezés, orrdugulás vagy folyás.
Hasonlóan ér eredetű a nőknél, ill. fiataloknál gyakoribb migrén, ami 1-6 havonta jelentkező, 1-3 napig tartó egyoldali, igen erős, lüktető fejfájás. Kísérő tünetei: rosszullét, hányinger, hányás, fénykerülés, zsibbadás, paresis. Kiváltó oka: zaj, erős fény, izgalom, hormon, alkohol.

Ideg (trigeminus) eredetű fejfájás

Naponta többször jelentkező, másodpercekig tartó, egyoldali (a beidegzésnek megfelelően), tűrhetetlen, szúró, vágó, nyilalló fájdalom. Sokszor arctorzulás kíséri.

Izom eredetű, ún. tenziós fejfájás

Tartós izomösszehúzódás okozza, 2-30 naponta 5-30 percig tartó, egyoldali, homlokra, vagy tarkóra lokalizálódó, erős, fúró fájdalom.

Agy eredetű fejfájás

Agyhártya izgalma következtében kialakuló progresszív (agyhártyagyulladás), vagy hirtelen (subarachnoidealis vérzés) fájdalom, amely nyakban erősebb, de diffúz, erős, tompa, feszítő jellegű. Kísérő tünete: hányás, fénykerülés, „vadászkutya-fekvés”.
Agydaganathoz, vagy egyéb agynyomásfokozódást előidéző folyamathoz társuló fejfájás változatos jellegű és lokalizációjú, erőlködés fokozza, tompa, sokszor éjjel jelentkezik. A kísérő tünetek rendkívül fontosak: hányinger, hányás, szédülés, epilepsziás roham, psychés meglassúbbodás, neurológiai góctünetek.

Arteriitis temporalis

Időseknél, hetekig tartó, vissza-visszatérő, majd állandóvá váló, halántéktáji, erős, lüktető, égő, szúró fájdalom. Az artéria duzzadt, érzékeny. Láz, izomfájdalom, látászavar kíséri.

Pszichogén fejfájás

Nagyon nehéz jellemezni, mert szabálytalan tartalmú, gyakoriságú, változó lokalizációjú, tűrhetetlen, vagy bizarr (hozzá sem lehet érni) szenvedő magatartással, időnként teátralitással jár. A háttérben általában konfliktus áll.

Mint minden tünetnél, itt is ki kell emelnünk a teljes fizikális és ideggyógyászati vizsgálat jelentőségét! Óvatosnak kell lenni a fejfájás jelentőségének megítélésében. Míg az egész életében fejfájós betegnél a panaszok, tünetek jellegének változására figyeljünk, addig a korábban soha sem jelentkezett fejfájásnál másodlagos fejfájásra gondoljunk, és még alaposabban vizsgálattal az alapbetegség felderítésére koncentráljunk.

http://blog.mfor.hu/egeszsegmustra/707.html