A tudósok az agyban működő úgynevezett vazopresszin-receptort vizsgálták, amelyet az AVPR1a jelű gén kódol. A vazopresszin egy hormon, amely - többek között - az önzetlen viselkedés (altruizmus) megjelenésében játszik szerepet. Préripockokkal végzett korábbi tanulmányok kimutatták a hormon fontosságát az állatok közötti szoros szociális kötelék kialakításában.

A kutatók most azt vizsgálták, vajon gyakorol e valamilyen hatást a vazopresszin-receptor génje az ember önző, kegyetlen magatartására. Ehhez kétszáz önkéntes diákot vontak be a diktátorok játékának nevezett gyakorlatba. A diákokat A és B csoportra (diktátorok és elfogadók) osztották, majd az A csoport tagjainak adtak 50 sékelt azzal a feltétellel, hogy osszák meg a pénz általuk gondolt hányadát egy olyan B csoportbelivel, akivel sohasem kell találkozniuk. A játékban az elfogadók sorsa kizárólag a diktátorok nagylelkűségén múlott.

A diktátorok 18%-a megtartotta a teljes összeget, a csoport egyharmada elfelezte azt, s 6%-uk a teljes összeget felajánlotta társainak. A tudósok a játékot követően mintát vettek az önkéntesek örökítőanyagából, s megvizsgálták az AVPR1a gént. Azt találták, hogy a gén hosszúsága kapcsolatban áll az önző magatartás megjelenésével: akiknél a gén rövidebb változatát találták meg, nagyobb valószínűséggel tartották meg a pénzt - írja a Nature online hírszolgálata. Egyelőre nem tudják, hogy a gén hosszúsága pontosan hogyan fejti ki az eltérő hatást.

Több szakember kritikával élt a módszer alkalmazásával kapcsolatban, mondván, hogy akik felajánlották a teljes összeget, talán azért tették, mert úgy érezték, hogy ezt várják tőlük. Mások szintén óvatosságra intenek, hiszen a komplexebb magatartásformák kialakulásában számos gén és a külső környezet legkülönfélébb tényezői játszhatnak szerepet. Ebstein professzor és kutatótársai a jövőben további vizsgálatokkal igyekeznek alátámasztani felfedezésüket.

http://www.origo.hu/tudomany/20080407-megtalaltak-a-kegyetlenseg-genjet.html