Az úgynevezett folyékony, vagy fluid intelligencia (Gf) az egyén következtetéses és a mennyiségekkel kapcsolatos problémák megoldásának képességét jelzi, valamint összefügg a szakmai és az oktatásban elért sikerekkel. Mindez legjobb tudásunk szerint elsősorban genetikai adottság. Annak ellenére, hogy gyakorlással egy-egy adott feladatban növelhetjük sikereinket, ez az előrelépés nem vetítődik le más feladatokra, legalábbis a Gf erősítésére tett eddigi kísérletek erre utalnak.

Vannak gyakorlatok, melyek javítják memóriánkat, vannak, amik egy feladat elvégzésének a sebességét fokozzák, megint mások növelhetik például a szókincsünket, a fluid memória fokozásában azonban eddig azon túl, hogy az ember begyakorolta az intelligencia teszteket, nem sikerült eredményt elérni. Susanne Jaeggi, a Michigan Egyetem kutatója munkatársaival azonban azt állítja, hogy ez korántsem helytálló.

A kutatók 70 egészséges felnőttet hívtak meg, hogy vegyenek részt egy egyszerűnek nem nevezhető gyakorlaton, az úgynevezett "kettős n-vissza" feladaton. A gyakorlat első részében egy kis négyzet jelenik meg egy képernyőn, ami 3 másodpercenként új pozícióba ugrik.

A jelentkezők feladata az volt, hogy ha egy négyzet visszatér két nézettel korábbi pozíciójába, akkor azt egy gombnyomással jelezzék. Ezután ugyanezt újra végigjátszották, miközben egy fülhallgatón keresztül mássalhangzókat hallottak, a párhuzamosan folyó feladatban ugyanaz volt a cél, jelezni, ha egy mássalhangzó két lejátszással korábban már elhangzott. Ha valaki jól teljesített, a visszakövetendő intervallum (n) három vagy több szakasszal is növekedett.

Példa egy 2-vissza feladatra. A vizuális és a hang ingerek egyidejűleg érik az alanyt

Jaeggi önkénteseinek több mint fele, 36 fő, 9 fős csoportokban naponta 20 percet gyakorolt 8, 12, 17, illetve 19 napon át, a hétvégék kivételével. A kutatók IQ teszteket írattak az egész csoporttal a kísérlet előtt és után is, mely azt mutatta, hogy a gyakorlatban résztvevők IQ-ja jelentős növekedést mutatott a kontroll csoporttal szemben, továbbá az eredmények tükrében azt is kijelentették, hogy minél többet gyakorolt valaki, annál magasabb értékeket ért el az intelligencia teszteken.

"Ez egyértelműen megingatja az eddigi nézeteket" - tette hozzá Jaeggi, aki úgy véli, gyakorlási módszere azért volt ilyen sikeres, mert a korábbiakkal ellentétben személyre szabottságával folyamatos kihívást jelentett, így nem vált monotonná, gépiessé az emberek számára.

Természetesen vannak kétkedők, ilyen Robert Plomin, a Londoni Pszichiátriai Intézet szakértője, aki szerint egyetlen komoly intelligencia kutató sem tekint a fluid intelligenciára "változtathatatlanként", ahogy azt Jaeggi tanulmánya sugallja. Plomin szerint sokkal érdekesebb lenne azt vizsgálni, hogyan profitálhat az egyén a tréningből, erről azonban nem igazán ír a michigani kutatónő publikációjában. A brit szakember mindezek mellett kevesli a csoportonkénti 9 főt, szerinte ez nem elégséges létszám egy tudományos elv igazolásához.

http://www.sg.hu/cikkek/59828