A távol keleti monarchia szemlátomást igyekszik vezető pozícióját e már nem is olyan új tudományszakban: a Kyotói Egyetem keretszerződést írt alá három honi pénzügyi céggel, melynek nyomán közös vállalatot alapítanak majd. Az új egyesülés feladata az egyetem kutatásai alapján születő szabadalmak és szellemi tulajdonok menedzselése lesz, legelső sorban a beültetett pluripotens őssejtek (iPS) területén.

Tavaly az ország első számú egyetemének Sinja Jamanaka professzor vezette team-je bejelentette, hogy sikerült közönséges humán bőrsejteket embrió-őssejtekként viselkedő sejtekké átalakítaniuk. [S. J. korábban frontsebészettel foglalkozott – a ford.] Egy amerikai csapat ugyanekkor hasonló áttörésről számolt be – eddig azonban egyik fél sem szabadalmaztatta technológiáját: afféle versenybe kezdtek egymással, hogy vajon melyikük lesz képes elsőként kiaknázni a felfedezésében rejlő gyakorlati és potenciális gazdasági előnyöket.

A nemrégiben létrejött konglomerátumban a Daiwa Securities, a Sumitomo Mitsui Bank, és az NIF SMBC befektetőcég vesz rész (melynek a Sumitomo Mitsui ugyancsak tagja). Összesen 12 milliárd jen (11,6 millió USD) befektetését tervezik a következő néhány év során az egyelőre még meg nem nevezett vállalatba. Utóbbi még június hónap során megalakul, a megalakulást felügyelő holding pedig máris működik.

A vállalkozás keretszervezetként működik majd liszensz-szerződések gyógyszerészeti és egyéb vállalatokkal való megkötése során, s mint egy sajtótájékoztatón bejelentették, ehhez a befektetők szolgáltatják majd a szervezői/management-hátteret és más eszközöket. Mint azonban Kazuko Oike professzor, a kyotói egyetem elnöke hangsúlyozta, az együttműködés fő célja annak biztosítása, hogy a kutatás – amely súlyos betegségek innovatív, regenerációs terápiáinak kidolgozására törekszik – a társadalom hasznára-javára fejlődjék.

Nemrégiben megalakult Integrált Sejtanyag Kutató Intézetében az egyetem az idén januárban egy iPS-sejtkutató központot hozott létre az e témákban folyó kutatások előmozdítására és koordinálására. Arról is szó van, hogy a kooperációba más japán egyetemek is bekapcsolódnak, a tokiói oktatási-, kulturális-, sport-, tudományos és technológiai minisztérium pedig az idén április óta folyamatosan, végső összesítésben pedig a következő öt pénzügyi év során 10 milliárd jennel támogatja a projektumot.

Az iPS-sejtek óriási távlatokat nyitnak, amennyiben képesek különböző sejt- vagy szövettípusokká fejlődni anélkül, hogy alkalmazásuk immunogeneitási vagy etikai kérdéseket vetne fel – ellentétben a hagyományos [humán] embrionális őssejtek felhasználásával. Feltételezik, hogy emiatt olyan krónikus betegségek terápiái során hasznosíthatják őket, amilyen például a diabétesz.

Jamanaka professzor a nemrégiben, Tokióban tartott IBC Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Innovatív Terápiás Konferencián bejelentette, hogy az iPS-ekből létrehozhatók szív-, ideg-, máj-, valamint hasnyálmirigy-sejtek, emellett felhasználhatók betegségek mechanizmusainak felderítésére, gyógyszertesztelésre-kiválasztásra (screening), valamint toxikológiai vizsgálatok során is.

Az iPS-ekből létrehozott szívizomsejtek például, mondotta, szívtoxicitás-tesztek és huzamos QT [congenitálisan gyengült repolarizáció] vizsgálatok „kísérleti alanyai" lehetnek – mely állapotok egyébként akár végzetes ritmuszavarhoz is vezethetnek.

http://weborvos.hu/hirek/piaci_attores_elott_beultetett/114699/