Az eredmények segítenek az autoimmun betegségek kialakulási mechanizmusainak megértésében, emellett hozzájárulhatnak daganatos betegségekben és HIV fertőzés esetén alkalmazható, az immunválaszt serkentő hatású új gyógyszerek kifejlesztéséhez. A vizsgálati eredményeket a Nature jelentette meg.

Az autoimmun betegségek az immunrendszer betegségei, amikor az immunsejtjeink tévedésből ellenségként ismerik fel saját szervezetünk valamely alkotórészét (antigénjét), és támadásba lendülnek ellene. A célmolekula előfordulásától függően alakulnak ki a tünetek; gyakran az izületek, a savós hártyák, a vese és a bőr érintettek – előfordulhat, hogy csak egy szerv károsodik, de előfordulhat, hogy több szerv, szervrendszer lesz érintett.
A kutatók az immunrendszer T-sejtjeit – nevezetesen a segítő T-sejteket (T-helper) vizsgálták. Ezek azok az immunsejteket, melyek a szervezet más sejtjeit segítik a fertőzések elleni küzdelemben.

A kutatások a furin nevű fehérjére irányultak, amely a T-sejtek működéséhez szükséges, fontos enzim a szervezetben. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy a furin több emberi megbetegedés, így daganatos betegségek, cisztás fibrózis (súlyos, progresszív tüdőbetegség) és fertőzéses kórképek kialakulásában játszik szerepet.

Mivel a furin egy létfontosságú enzim, a kutatók nem tudtak olyan furin-hiányos génmanipulált egeret alkotni, mely túlélte volna az embrionális fejlődés szakaszát. Mivel nem volt lehetséges furin nélküli élő egeret előállítani, a kutatók, belga kollégáikkal együttműködve olyan kísérleti egereket hoztak létre, melyek csupán a T-sejtjeikben nem hordoztak furint. Ezeknél az állatoknál az egész szervezet autoimmun betegsége alakult ki – azaz az egér immunsejtjei megtámadták a saját sejteket és szöveteket szerte az egér testében.

A kutatók kimutatták, hogy a furin hiánya a T-helper sejtekben két altípus, a szabályozó (reguláló) és a kivitelező (effektor) T-sejtek működését befolyásolta. A szabályozó T-sejtek járulnak hozzá a szervezet saját sejtjeire és szöveteire irányuló immuntoleranciához, azaz hogy a saját sejteket felismerjék és épségben hagyják.

További vizsgálódásokkal az is kiderült, hogy a furin hiányos szabályozó T-sejtes egerekben alacsonyabb egy speciális üzenetvivő molekula, a TGF- ß1 szintje. Ez a szabályozó sejtek által termelt speciális fehérje az immuntolerancia fenntartásában tölt be fontos szerepet.

Ugyanezt a molekulát termelik a kivitelező T-sejtek is, ehhez a folyamathoz is furin jelenléte szükséges. Furin hiányában a kivitelező sejtek agresszívabb módon okoztak autoimmun betegséget és szövetkárosodást.

Jelen eredmények azt mutatják, hogy ha az egér egyes immunsejteiben hiányzik a furin, fokozódik az immunválasz és autoimmun betegség alakul ki.

„A furin gátlásától azt remélték, hogy segít majd fékezni a rosszindulatú sejtek szaporodását, illetve meggátolja a fertőzéseket, azáltal, hogy megakadályozza kórokozók aktiválódását” – mondta el a vizsgálatot végző egyik kutató, Dr. John J. O’Shea.

„Mostani eredményeink azonban azt sugallják, hogy a kifejlesztés alatt álló új gyógyszereknek lehet egy nem várt mellékhatásuk, az autoimmun betegségek fokozott kockázata.”

http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/immunology/?article_hid=116057