Klímaváltozás – 2008

Január 23-án tette közzé nagyszabású cselekvési tervét az Európai Bizottság. Az EU azt vállalta, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal javítja az energiahatékonyságot, és 20 százalék lesz a megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafelhasználáson belül. Számításaik szerint az azonnali fellépés évente és személyenként mintegy 150 euróba kerül (a részletekről év végén sikerült megállapodniuk). Az Európai Bizottság útjára indította a Polgármesterek Szövetsége  nevű kezdeményezését is, a globális felmelegedés elleni küzdelemben való lakossági részvétel érdekében. Az érintett városok vállalták, hogy túlteljesítik az EU-s célkitűzéseket.

Februárban bejelentették, hogy Arizonában  építi fel a világ talán legnagyobb naperőművét egy spanyol cég. A tervek szerint a 7,7 négyzetkilométer felületű naperőmű 2011-től annyi energiát fog termelni, ami 70 ezer háztartás teljes energiaszükségletével ér fel. A Mexikóval szomszédos amerikai szövetségi állam törvényben rögzített céljai között szerepel, hogy a közintézményeknek 2025-re energiafogyasztásuk 15 százalékát megújuló forrásokból fedezik majd. Ennek aránya jelenleg alig 1 százalék körül mozog.

Magyarországon bemutatták a 2008-2025-re szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. Legfontosabb elemei közé tartozik a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. A következő öt évben több mint 100 milliárd forint áll rendelkezésre klímavédelemmel kapcsolatos beruházásokra.

Abu Dzabi olajemirátus eközben megkezdte a világ első zöld városának építését, ahol nem lesz se széndioxid-kibocsátás, se környezetszennyezés, se autóforgalom. Az infrastruktúra főként napenergiával működik majd. A város neve Maszdar, és nyolc év múlva lesz készen mintegy 22 milliárd dolláros beruházással. Ötvenezer embernek és 1500 üzleti vállalatnak ad majd otthont.


Harc a vízért, miközben a tiszta levegő is lehet káros

Az Egészségügyi Világszervezet márciusi becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál vezethető vissza a szennyezett vízre. Pedig ma már könnyedén megoldható a mikroorganizmusok és vírusok eltávolítása az ivóvizekből - igaz, nem olcsón. Egyes előrejelzések szerint, ha a Föld éghajlata a jelenlegihez hasonló ütemben változik, megeshet, hogy néhány évtized múlva egyes térségekben ivóvízért háborúznak majd. A magyar háztartások átlagos vízfelhasználása fejenként 110 liter naponta , eközben a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez.

Rajendra Pachauri, az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) elnöke áprilisban közölte, hogy a klímaváltozás féken tartásának költségei kigazdálkodhatók , ha a világ országai 2030-ig lemondanak mindössze egy évnyi GDP-növekedésről. Az elnök a lelassított ütemű globális felmelegedés 2030 után is többletköltségekkel jár majd, körülbelül évente a világ GDP-jének 0,12 százalékával.

Kína már feltételezhetően 2006-ban megelőzte a széndioxid-kibocsátás mennyiségét illetően az Egyesült Államokat, és így ma már az éghajlat felmelegedését okozó üvegházhatású gázok legnagyobb termelője - közölte egy kaliforniai tudóscsoport. A kínai álláspont szerint először az egy főre számítva legnagyobb üvegházhatású gázmennyiséget kibocsátó országoknak kell jelentős csökkentést végrehajtaniuk és  segíteniük kell a szegényebb országokat abban, hogy tiszta technológiára tegyenek szert, ami közismerten sokba kerül. Az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása a kínainak a hatszorosa.

Májusban kiderült, hogy levegő tisztulása ironikus módon az Amazonas pusztulásához vezethet. A Nature magazin szerint a csökkenő kéndioxid-szennyezettség miatt kipusztulhat az Amazonas-menti esőerdő. Az IPCC jelentése szerint a globális felmelegedés miatt a dél-amerikai esőerdők vidéke öt évtizeden belül száraz éghajlatú, a szavannához hasonló tájjá változhat. A fakitermelés, a mezőgazdasági termelésbe bevont terület növekedése és a településfejlesztés miatt egyre nagyobb méreteket öltő erdőirtás felelős a globális széndioxid-kibocsátás 20 százalékáért. Az erdőpusztítás így a fosszilis üzemanyagok használata után a második helyen áll a globális felmelegedést okozó tényezők sorában.

Nyáron jött a hír, hogy a kutatók a jövőben állati segítséget is igénybe vesznek, hogy felmérjék az éghajlatváltozás hatásait az Antarktisz jégtakarója alatt. Olyan szenzorokat szereltek fel elefántfókákra , amelyek a vízfelszínre érve adataikat műholdaknak adják tovább.

Környezettudatosan, ha az hasznos is

Környezetvédő szervezetek felmérésből kiderült, hogy a magyarok elsősorban akkor környezettudatosak, ha abból azonnal anyagi előnyük származik , így legtöbbjük a klímaváltozás mérsékléséhez a hagyományos izzók takarékosra történő cseréjével járul hozzá. A felmérés szerint a többség nem ismeri az éghajlatváltozás igazi veszélyeket rejtő, hosszú távú hatásait.

Az Egyesült Államok 21 városa azzal kíván tenni a klímaváltozás ellen, hogy gázkibocsátását nyilvánosságra hozza. A résztvevők - köztük New York és New Orleans - hozzájárulnak ahhoz, hogy széndioxid-kibocsátásukat egy program keretében mérjék.

Szeptemberben tartotta alakuló ülését az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI)  igazgatótanácsa Budapesten. Az ülésen részt vett Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az EITI 2013-ig mintegy 300 millió eurós költségvetéssel rendelkezik. Első programjai a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások témakörében indulnak majd.

Egy 55 négyzetkilométeres jégtömb szakadt le Kanada sarkköri vidékéről. A tudósok szerint ezek a mai éghajlati viszonyok mellett visszafordíthatatlan változások azt jelzik, hogy a jégtömböket évezredekig egyensúlyban tartó környezeti tényezők megszűntek létezni. Csak az idén nyáron összesen 215 négyzetkilométernyi jég szakadt le az Északi-sarkkörről - ez több mint Manhattan területének a háromszorosa.

Eközben amerikai tudósok egy csoportja jegelné a globális felmelegedés elméletét, mondván: 2008 első hat hónapja az utóbbi 5 év leghűvösebb féléve volt. Don J. Easterbrook geológus professzor állítása szerint az utóbbi 30 évben megfigyelt felmelegedés lezárult.

Beindult a kvótakereskedelem

A Magyar Természetvédők Szövetsége és további 13 regionális környezetvédő szervezet kampányt indított azért szeptemberben, hogy az Országgyűlés 2010-re fogadjon el egy klímatörvényt, amely elősegíti a környezetbarát életmód térnyerését. Javaslatuk szerint a fosszilis energiahordozókat évente ütemezett módon kellene megújuló erőforrásokkal helyettesíteni. Létrehoznának egy alapot is, mely kamatmentes támogatást adna az energiatakarékossággal kapcsolatos beruházásokhoz.

Októberben jelentették be, hogy Belgium 2 millió tonna szén-dioxid kibocsátási egységet vásárolt Magyarországtól, ez volt az első kibocsátási kvótaértékesítés a világon. Az eladási ár nem ismert, a befolyt bevételből klímavédelmi pályázatokat támogatnak majd.

A környezeti katasztrófák miatt 200 millióan válhatnak földönfutóvá az évszázad közepére Bogárdi János, a bonni ENSZ Egyetem környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének igazgatója szerint (jelenleg 25-27 millió ökológiai menekült lehet világszerte). Bogárdi szerint olyan módszereket kell kidolgozni, amelyekkel meg lehet állapítani, hogy hol és hányan kényszerülnek otthonuk elhagyására például azért, mert a klímaváltozás miatt tönkrement a környék mezőgazdasága. A migrációs folyamatok főszereplői a fejlődő országokban élő szegények, nők, gyerekek és idősek lesznek.

Az Európai Unió tagországai véglegesítették azt a programot, amelynek értelmében 2012-től az összes Európából induló, illetve ide leszálló géppel rendelkező légitársaságot bevonják a széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerbe. A légi közlekedés jelenleg mintegy három százalékban felelős az EU légszennyezéséért.

Novemberben 6 millió tonna kibocsátási kvótát adott el hazánk Spanyolországnak. Az ár ezúttal sem ismert.

A luxusüdülőhelyeiről ismert Maldív-szigetek új elnöke azt tervezi, hogy a dél-ázsiai ország új földterületeket vásárol, ha a szigetcsoport egy részét elnyelné a víz a globális felmelegedés következtében. Az elnököt főként Srí Lanka és India érdekli.

Egyre több a napelem, a szélturbina és a komposztálóberendezés az Egyesült Államok börtöneiben is , és az ökológiai börtönforradalom az elítéltekre is jó hatással van. Üröm az örömben, hogy a fejlesztéseket nem a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség, hanem a pénzhiány ösztönzi.

Decemberben az Európai Unió vezetői megállapodtak az üvegházgázok visszafogásának részleteiről: a jövő évtized végéig 20 százalékkal csökkentik a kibocsátást, és ugyanennyivel emelik a megújuló energiaforrások részarányát. A poznani klímavédelmi értekezleten ugyanakkor nem sikerült megállapodni a légkör védelmét szolgáló intézkedések finanszírozásában.

http://www.uzletietika.hu/20081231/klimavaltozas_8211_2008