Ideál - Reforméletmód magazin 2004;16(4):49-49   Celsus Kft.

Vannak, akiknek szinte egész élete a fájdalom jegyében telik el. Ennek ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a fájdalom és a szenvedés két különböző dolog. A szenvedést fokozza, hogy a túl gyakori, vagy hosszan tartó, ismétlődő, esetleg kísérő tünetekkel súlyosbított fájdalomhoz szorongás, depresszió társulhat sokszor. Ez a fájdalomtűrő képességet csökkenti, amely viszont növeli a depressziót, és így olyan ördögi körök alakulnak ki, amelyek szorításából a páciens nehezen, vagy nem is tud szabadulni. Mindez az életminőséget jelentősen rontja, és a rendszeres munkavégzés, a megélhetés forrása is veszélybe kerülhet.

Ezért nemcsak humánus, hanem gazdasági érdek is kiemelten foglalkozni a fejfájással.

Mindenki másutt keresi a baj okát

Nem könnyíti meg a páciens helyzetét az, ha a panaszaival szakemberhez fordul, mert mást mond a belgyógyász, aki belbetegséget feltételez és keres, a neurológus, aki az idegrendszer kóros működését kutatja, a pszichiáter, aki lelki egyensúlyzavart vél a tünetek mögött, a pszichológus, aki szerint sokszor nincs kimutatható inger, az akupunktőr, aki azon dolgozik, hogy a „fájdalmi pályák” befolyásolásával enyhítsen a panaszokon... Ezért legtöbbször könnyebb dolog valamilyen fájdalomcsillapítót rendelni vagy bevenni, mint az okot felkutatni. Pedig nagyon fontos eldönteni, hogy a fájdalom az ép idegrendszer, mondhatjuk egészséges (fiziológiás) működése, vagy az idegrendszerben végbemenő kóros folyamatok következménye, netán az állandóan nyomott hangulat miatti csökkent fájdalomtűrő képesség eredménye-e.

Az alábbiakban olyan tanácsokat adunk, amelyekkel célzott önmegfigyeléssel és naplóvezetéssel jobban megismerheti panaszait.

Az „önmegfigyelés” szempontjai

Naplóvezetéskor az alábbiak fontosak:

• a panaszok időtartama, gyakorisága
• a fájdalom helye és minősége (pl.: tompa, feszítő, abroncsjellegű, lüktető, görcsös, szúró, hasító, villanásszerű…)
• a fejfájás intenzitása
• a kísérőjelenségek (pl.: hányinger, szikralátás, émelygés…)
• a fájdalom esetleges napszakos ingadozása
• a kiváltó tényezők – mozgás, erőlködés, stressz, táplálkozás, meteorológiai hatások…
• a fájdalmat enyhítő tényezők – elsötétítés, járkálás, hideg vagy meleg hatás
• fontos megfigyelni a különböző élethelyzetek hatását is (pl. veszekedés, stressz, gondok)
• fontos a személyiség befolyásoló hatása is

Súlyos betegség is lehet a háttérben

Az önmegfigyelésből derülhet ki a szakember számára, hogy a fejfájás heveny (akut) vagy félheveny lefolyású, és hogy valamihez társuló vagy önálló jelenség.

A „társuló” fejfájások gyakran valamilyen betegség kísérő tüneteként lépnek fel. Gyors és szakszerű orvosi kivizsgálást tesznek indokolttá.

Ilyen „társuló fejfájás” fordul elő:

• lázas megbetegedések esetén
• az orrmelléküregek vagy az agyhártyák gyulladásainál
• előfordulnak az agyidegek társuló vagy önállóan jelentkező fájdalmai is (ez utóbbiak sokszor hosszan tartó és nehezen befolyásolható szenvedést okozhatnak)
• lehet az akut elváltozás: vérzés az agyállomány ereiben vagy az agyhártyák között
• ám okozhatja valamilyen „térszűkítő” folyamat (pl. daganat, vérzés) is, amelynek eredményeként fokozott koponyaűri nyomás alakul ki.

Állandó vagy ismétlődő?

Vannak olyan fejfájások is, amelyek rendszeresen vissza-visszatérnek, minden kimutatható betegség nélkül. Ezeket nevezzük „elsődleges fejfájásoknak”. Ilyenek:

A migrén , amely gyakran féloldali, később szétterjedő, igen erős fejfájás, gyakran bevezető tünettel, kísérőjelenséggel, amely sokszor elviselhetetlen (pl.: túlérzékenység fényre, hangra, érintésre). Előfordul, hogy a roham lezajlása után átmeneti következmény is marad vissza – pl. zsibbadás, végtaggyengeség. A migrén néhány órától napokig is eltarthat. Sokszor családi halmozódású és esetleg már gyermekkorban kezdődik.

Jó tudni!

A gyermekkor jóindulatú, de ijesztő gondokat okozó fejfájásai szédüléssel, hasfájással, hányással, végtagelgyengüléssel is járhatnak. Ezek vagy nyom nélkül megszűnnek, vagy később valódi migrénné válnak.

A cluster típusú kínzó fejfájás „csomagokban” jelentkezik, néhány óra, hét vagy hónap szünet után lép fel újra. Lehet naponta többször is, tíz perctől akár órákig tarthat. Erős vegetatív tünetek kísérik, lehet féloldali is, és kezdődhet 35 éves kor előtt.

A tenziós fejfájás szinte állandósul, alig elviselhető jellegű, kisérő tünetei nincsenek.

A későbbiekben az egyes fejfájástípusokat részletezve is ismertetjük.

Dr. Hollósy Andrea

Hollósy, A.

2004-04-11 16:53:30

http://www.pro-patiente.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/neuro/headache/?article_id=58294&prk=64055971