Ideál - Reforméletmód magazin 2003;15(7):12-13

"Egyszerűen nem megy ki a fejemből." "Úgy érzem magam, mint akit fejbe kólintottak." Mi késztet arra, hogy állandóan ilyeneket mondjunk? A munkánkkal kapcsolatos bossszúságok vagy túlzott követelmények? Családi konfliktus? A meg nem értettség, vagy a visszautasítás nyomasztó érzése?

A pszichoszomatikus eredetű fejfájást problémáink feldolgozatlansága idézi elő. Gondjainkon nem tudunk úrrá lenni, ezért félretoljuk, vagy magunkba fojtjuk őket. Így megszabadulunk a feldolgozásukkal kapcsolatos kellemetlenségektől, ugyanakkor késleltetjük, illetve megakadályozzuk a megoldásukat. A problémák más formában köszönnek vissza. Fejfájást, szédülést, sőt ájulást is okozhatnak. Mindhárom reakció arra irányul, hogy gondolkodásunk hajtóművét leállítsuk.

A nyomasztó dolgokra a fejben érzett nyomás, fejfájás a válasz. Szédüléskor a gondolkodás sürgető ereje vész homályba. Az ájulási roham az utolsó mentsvár, ha a többi elhárítási reakció kudarcot vall.

Mindennek ára van

A fent említett védekezőmechanizmusok rövid távú cél megvalósítását szolgálják: a problémák elfojtását. Miközben a régi problémák egyre jobban elmélyülnek bennünk, újabb és újabb panaszaink lesznek. Ne intézzük el annyival, hogy mindent a már meglevő gerinckopásra vezetünk vissza! Akkor is, ha valóban ez a helyzet, jó, ha tudjuk, hogy a rosszulléteknek többnyire pszichés háttere is van, s az érzelmek tisztázását nem szerencsés teljes egészében megkerülni.

Gyakran elhangzik, hogy a problémákat nyugton kell hagyni, ha a tényeken semmit sem tudunk változtatni. Ez tragikusan téves következtetés, amiért a jövőben sok szenvedéssel és fájdalommal kell megfizetni, s a kerülőút depresszióba, súlyosabb esetben pedig akár öngyilkosságba is torkollhat.

Igaz, hogy néha egyes objektív adottságokon nem lehet változtatni.A tényekhez vagy az eseményekhez mégis viszonyulhatunk másként. Ha megtanulunk a történtekkel érzelmileg alaposan foglalkozni, akkor a problémák elvesztik gyötrő erejüket, és végül semlegesen tudunk szembesülni velük.

"Nem maguk a dolgok, hanem vélekedésünk a dolgok felől az, ami nyugtalanít bennünket." A problémák abból adódnak, ahogyan értelmezzük az eseményeket. Az Ellis-féle racionális-emocionális terápia a problémák megoldására a magunkkal lefolytatott (irányított) beszélgetést használja.

A probléma leküzdéséhez az ész és a lélek együttesen szükséges. Ha kizárólag a fejünkkel próbáljuk megoldani, beindul a pszichoszomatikus ördögi kör.

Szerepcserék és elfojtások

A fejfájással küzdő betegeknél gyakran áthidalhatatlan a szakadék a reális (valódi) Én és az ideális Én alakjai között. A valódi Én tényleges természetünket és létünket jelenti, míg az ideális Én az a hőn áhított Én-alak, amelyre törekszünk. Ha a kétféle Én egymástól nagyon távol áll, az biztosan nehézségekhez vezet. Az észemberek az ideális Ént valódinak tüntetik fel, miközben valódi Énjüket letagadják.

A migrénes emberek gyakran különleges teljesítménnyel vagy ambícióval próbálnak meg imponálni, általában maximalisták és érzelmeiket magukba zárják. Könnyen ingerelhetők és gyakran szenvednek a kudarctól való félelemtől. Pszichoanalitikus gondolkodásmód szerint a migrénes rohamokban mélyre eltemetett bosszúság és düh nyilvánul meg.

Aki jól ismeri a felettébb kínzó migrénes fejfájást, biztosan kellően motivált abban, hogy a probléma feldolgozásával kombinált autogén tréning segítségével megpróbálja megszüntetni a rosszulléteket. A testi panaszok csupán azt tükrözik, hogyan bánunk a problémákkal, ezért kiindulópontként szolgálhatnak az érzelmi gondok megoldásához is.

Homlokhűsítő gyakorlat

Talán csodálkozunk azon, hogy a fejjel kapcsolatos gyakorlat a hűvösség elsajátításáról szól, nem a melegségről. Ha mégis felmerül a kérdés, vajon a meleg fej kellemesebb-e, mint a hűvös, valószínűleg az utóbbi mellett fogunk dönteni, mert ez fejezi ki számunkra a jó közérzetet.

A fejfájás leggyakoribb oka a fej vérereinek kitágulása, ezért a hűsítő gyakorlat elsősorban a vérerek szűkítésére szolgál. Döntsük el, megfelel-e számunkra a hűsítő gyakorlat! Valószínűleg nagy hasznát vesszük, ha a fejfájás során a hűvöset kellemesnek találjuk vagy ha már megpróbáltuk a fejfájást külsőleg, hideggel csillapítani, és nem erősödött fel tőle.

A fejgyakorlatnál a homlokra összpontosítunk, és közben az autoszuggesztív formulát használjuk: "A homlokom kellemesen hűvös."A formulára történő mindenkori ráhangolódás során gondoljunk mindkét szóra: kellemes és hűvös.

Jó tanács: mindig érezzük a jóleső érzést, és az az állapot, amelyet egy idő után előidézünk, ne legyen hideg, hanem kellemesen hűvös!

TIPPEK: a hűsítő gyakorlat képelemekkel történő megkönnyítésére például elképzelhetjük, ahogyan a hűvös légáramlat halántékunkat és homlokunkat cirógatja. Némi gyakorlás után ténylegesen érezzük a minden helyiségben cirkuláló légmozgást halántékunkon és homlokunkon. Gondolhatunk arra is, hogy meleg fürdővízben ülünk és csak hűvös fejünk emelkedik ki a vízből. Éppígy segíthet, ha a homlokunkat érő jégkockákat látjuk magunk előtt.

FIGYELEM! A hideggel kapcsolatos képeket csak a tréning első szakaszában használjuk, mert később a jég vagy hasonló hideg tárgy megjelenítése az elért állapotot gyorsan szélsőségessé teheti. A fej területén a normál állapot, a kellemes hűvösérzet felé törekszünk.

A GYAKORLAT MENETE

Első lépésként nyugtató hatású képet képzeljünk magunk elé!

Ezután összpontosítsunk a jobb karunkra, és ismételten gondoljuk végig az egyes formulákat! A jobb karom nagyon nehéz... Teljesen nyugodt vagyok... A jobb karom nagyon meleg... Teljesen nyugodt vagyok... Légzésem teljesen nyugodt, ez éltet engem... Teljesen nyugodt vagyok... A szívem nyugodtan és szabályosan ver... Teljesen nyugodt vagyok... A napfonat nyugodt és áramlóan meleg... Teljesen nyugodt vagyok... A homlokom kellemesen hűvös... A homlokom kellemesen hűvös... A gyakorlat befejezéseként szüntessük meg a nehézségérzetet! Karokat tartani - szemeket kinyitni - mélyen lélegezni.

Egy-két hétig eltarthat, amíg a tréning előrehaladására utaló első érzetekkel találkozunk.

A homlok felületén vagy a halántéki területen érzett fodrozódást vagy feszességet a siker első jeleként könyvelhetjük el. Ez az érzés nem mindenki számára jelent hűvöset. Már akkor elértünk valamit, ha a gyakorlatok után frissebbnek érezzük magunkat. Természetesen a siker biztos mutatója a panaszok enyhülése vagy megszűnése. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tréning kezdetén csak a gyakorlás fázisában vagyunk még, és a tünetek csak bizonyos idő után és állandó gyakorlás hatására javulhatnak!

Előfordulhat, hogy a gyakorlás során a vállakból a fej irányába sugárzik a melegség érzete. Amíg csak a fej hátsó részét érezzük melegnek, nem szükséges ellene tennünk semmit. Ha azonban a melegség a homlokunkig terjedne, amikor észrevesszük, rögtön összpontosíthatunk a homlokhűsítő gyakorlatra.

Mire használhatóa homlokhűsítő gyakorlat?

Nagy segítséget nyújthat a hűsítő gyakorlat, ha vér tolul a fejünkbe, ha elvörösödünk, vagy ha a vita hevében vörösödik a fejünk.

Fáradtság ellen is jól használható, mert felfrissít és javítja a koncentrálóképességet.

FIGYELEM! A túlstresszelt embereknél azonban veszélyes lehet, ha a gyakorlatot arra használják fel, hogy a már amúgy is túlterhelt szervezetüket még nagyobb teljesítményre ösztönözzék. Rövid távon segíthet ugyan, de hosszabb nyugalmi periódus nélkül tüneteik még jobban felerősödnek.

A gyakorlat természetesen fájdalomcsillapításra és a fájdalom megszüntetésére is használható. Mindenfajta fejfájás és neuralgia befolyásolható, ám az enyhülés csak fokozatos, és a panaszok eredetétől függ.

FONTOS! Különleges esetnek számít a láz, illetve a tumor okozta fájdalom, valamint a fogfájás. Ezekben az esetekben az orvos utasítását követni kell!

Bárdosi Erika

FONTOS TUDNI!

A migrénnel küszködőknek a roham kezdetekor nem szabad elvégezniük a hűsítő gyakorlatot. A valódi migrénnél ugyanis a fej erei először összeszűkülnek, s csak bizonyos idő elteltével tágulnak ki erőteljesen. A roham kezdeti szakaszában lehetséges A homlokom kellemesen meleg formula használata. Amennyiben a fájdalom ezáltal fokozódna, azonnal hagyjuk abba a gyakorlatot, és beszéljük meg problémánkat egy autogén tréninget oktató szakemberrel!

ÉRDEKES

Feltűnő, hogy a migrénes rohamok nem a bosszúságot okozó szituáció során vagy közvetlenül utána jelentkeznek, hanem elsősorban hétvégeken. Nem véletlenül beszélünk vasárnapi migrénről, ami jól kifejezi, hogy a migrén a lazítás, a kikapcsolódás időszakában lép fel, vagyis olyan időpontban, amikor a gyötrő és le nem küzdött problémák nem nyomhatók el a rendszeres, sokszor egyhangú munkavégzéssel. A vasárnapi migrén egyébként a munkaidő rövidülése miatt ma már szombaton elkezdődik.

Bárdosi, E.

2003-07-07 21:08:04

http://www.pro-patiente.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/neuro/headache/?article_id=45936&prk=64055971