Hogy mennyire feszült a helyzet, azt akaratlanul is elárulta Giovanni Battista Ré kúriai bíboros, amikor csaknem mérgesen szólt arról, hogy "a pápa lemondásáról beszélni rossz ízlésre vall". Könnyedebben fogta fel a dolgot Jean-Marie Lustiger párizsi bíboros, amikor úgy vélte, a pápának nem kell Schwarzeneggernek lennie.

Olasz lapok szerint két felfogás hívei viaskodnak a háttérben. Az egyik szószólói ragaszkodnak az életre szóló pápai hivatal intézményéhez, erről még vitázni sem hajlandók. A másik irányzatot Angelo Sodano bíboros érzékeltette, mondván: a dilemmát a pápára kell bízni, mert "ő tudja, mi a teendő". Hasonlóan foglalt állást Jorge Meija argentin érsek. Ha a pápa már képtelen ellátni hivatalát, akkor "saját lelkiismeretére hallgatva kell döntenie".

Még ennél is forradalmibbnak tűnnek a kúria tervei, amelyekről a Vatikánt jól ismerő Orazio Petrosillo számolt be. Eszerint az egyház vezető köreiben új utódlási szabályokról folyik a vita.

Fölmerült az is, hogy a jövendő pápák már hivatali idejük kezdetén bizottságot neveznének ki, amely később, az egyházfő szellemi és fizikai képességeinek hanyatlásakor, megvitatná a szükséges lépéseket.

Ilyen vakmerő elképzelések láttán még a közkedvelt "pápa-lottó", vagyis az utód személyéről való találgatás is némileg háttérbe szorul. Feltűnő, hogy az utóbbi napokban megszólaló összes bíboros maga is "pápaképes", azaz elvileg Szent Péter trónusára léphetne. A legtöbb esélyt Sodanónak és Battista Rének adják.

Szembeszökő módon a háttérbe húzódik viszont egy további "papabile": Josef Ratzinger, a hittani kongregáció vezetője. A német bíboros a pápa mögött a legnagyobb hatalmú egyházi személyiségnek és II. János Pál legközelebbi bizalmasának számít. A Time magazin értesülése szerint megválasztása esetén a 77 éves Ratzinger hajlandó volna arra, hogy néhány év múltán megváljon a pápai tiarától. Ha ez igaz, úgy úttörő jelentőségű volna.

Milliárdnyi hívő kormányzása nem egyházi belügy

A La Repubblica című római lap kommentárja szerint komoly vihar dúl a Vatikánon belül a pápa betegsége kapcsán: ez tűzte napirendre az esetleges lemondás problémakörét, s a csaknem milliárdnyi katolikus hívő hatékony kormányzása immár nem egyházi belügy. Vagyis tömören fogalmazva: vagy a pápa szolgálja az egyházat, vagy pedig az egyház szolgálja a pápai imázst - vélekedett a La Repubblica.

A lap kommentárja szerint a jelenlegi válsággal megkezdődött az egyházfő uralkodásának harmadik szakasza, a "növekvő zavarok" korszaka, a római kúria pedig kettészakadt. Az egyensúly és a hagyományok hívei szerint a helyzetet konzerválni kell, az ellentábor szerint viszont nem szabad szemet hunyni a realitások felett, hiszen a pápa betegsége már nem a kúria kizárólagos belügye. II. János Pál nem kíván lemondani, s a kánonjog szerint senki sem kényszerítheti erre. Ugyanakkor kevéssé ismert, hogy néhány éve éppen a pápa vetette föl e problémakört egy titkos bizottság előtt.

II. János Pál pápán január 30-án, előző vasárnap jelentkeztek influenzás tünetek, felment a láza, majd heveny gége- és légcsőhuruttal, illetve -görcsökkel, erős köhögéssel kedden este - február elsején - beszállították az Agostino Gemelli klinikára.

A kezelésnek köszönhetően csütörtökre csillapodott láza és köhögése, gégegörcsei, s már csak influenzával fekszik ágyban, péntek óta már maga táplálkozott, s szombattól kezdve teljesen láztalan, rövid időt karosszékében is üldögélt minden nap. A Vatikán legközelebb csütörtökön ad ki hivatalos közleményt a 84 éves pápa egészségi állapotáról.

2005. február 09.
http://hvg.hu/vilag/20050209papaitabu.aspx?s=200529nl