Az emberi nézésnek nagyon sok fajtája van. Nézhetünk valamit hosszan, mereven, de a bennünket kevésbé érdeklő dolgokról általában elkapjuk a szemünket, tekintetünk tovasiklik. Az Imperial College London szakértői most azt állítják, mindkét esetben különböző agyi területek lépnek működésbe, melyeket sikerült feltérképezniük. 

A kutatás során a szakértők önkéntesekkel egy vizuális tesztet hajtattak végre: egy képet mutattak nekik, amelyre vagy mereven kellett nézniük, vagy pedig az utolsó pillanatban, mintegy meggondolva magukat, el kellett kapni róla tekintetüket. Eközben agytevékenységüket folyamatosan mágneses rezonancia vizsgálattal (MRI) követték nyomon. Eredményként azt kapták, hogy a két nézési mód során az agykéreg frontális lebenyének két különböző része lépett működésbe.

A frontális lebenyről már eddig is feltételezték, hogy az egymásnak ellentmondó akaratlagos cselekvések agyi színtere. Gyakorlati példákból pedig már az is kiderült, hogy számos olyan beteg, akinek frontális lebenye megsérült, nem volt képes a külvilágra spontán módon reagálni, saját döntéseket hozni, vagy akár szándékát megváltoztatni.

E+B

[origo]