A philadelphiai University of Pennsylvania elektromérnökei kifejlesztettek egy olyan szerkezetet, amely állítják, hogy a „tárgyakat majdnem láthatatlanná teszik a megfigyelő számára.” Az eszköz működési koncepcióját a Nature című tudományos internetes folyóiraton keresztül tették közzé. Ezek szerint az álcázóeszköz nem kíván semmiféle külső segítséget, antennákat vagy számítógép-hálózatokat, s a láthatóságot attól függetlenül redukálja, hogy milyen szögben nézik a tárgyat.

Sir John Pendry, a londoni Imperial College fizikusa szerint az új elképzelés tartalmaz néhány igen figyelemreméltó elemet a lopakodó és az álcázási technológia számára.

Miközben már korábban is fejlesztettek láthatatlanságot eredményező pajzsokat, a mostani technológiai megoldást leíró Andrea Alú és Nader Engheta jelentése olybá tűnik, mintha a fantasztikus filmek világába tettek volna kirándulást az Enterprise csillaghajóval.

A koncepció az úgynevezett „plazmonikus fedésen” alapul, amely azt jelenti, hogy megelőzik a fény szétszóródását. Ha a fény nem verődik vissza egy tárgyról, akkor az nem látható.

A fény visszaverődését és szétszóródását úgy lehet megakadályozni, hogy a felület, amellyel találkozik, ugyanolyan hullámhosszon rezeg, mint maga a beeső fény. Ha a szerkezet képes volna különféle elektromágneses hullámhosszokon működni (többek között a látható fény tartományában), az elmélet szerint a tárgy látványa elenyészne a levegőben.

Alú és Engheta kísérleti plazmonikus fedők után kutatott, amelyeket fémekkel, például arannyal és ezüsttel egyesítettek a látható fény eltüntetése érdekében. Amikor a fény egy fémes felületet ér, elektron hullámokat, úgynevezett plazmonokat generál. A kutatók azt tapasztalták, hogy amikor a beeső fény eléri az anyagot, a frekvenciája megegyezik a plazmonok frekvenciájával, s a két frekvencia kioltja egymást. Adott körülmények között a fémtárgyak csak elhanyagolható mennyiségű fényt szórnak szét.

A kutatók gömbölyű és hengeres tárgyakat vontak be a plazmonikus védelemmel, s a tárgyak igen kevés fényt szórtak szét. Ezeket a tárgyakat amikor megfelelő hullámhosszúságú fénynek tették ki, látszólag olyan kicsinnyé váltak, hogy szinte már láthatatlanok voltak.

A kutatásokat az amerikai Defense Advanced Research Projects Agency, azaz a DARPA is támogatja. Ez ugyanaz a katonai csúcstechnológiák létrehozásáért felelős szervezet, amely az internet kifejlesztését kezdeményezte, vagy éppen a kísérleti X-repülőkkel folytatott programokat is támogatja.

Néhány kutató megjegyzi, habár az elleplező eszköz használható lehet katonai járművek és repülőgépek, hovatovább űrhajók számára, de az ellenség előtti tökéletes láthatatlanság még a távoli jövő ködébe vész.

John Pendry azt mondta, hogy az eszközt minden egyes tárgyhoz, amelyet el akarnak vele rejteni, külön-külön kellene kalibrálni. És akkor még nem is beszéltünk azokról a lényegesen nagyobb nehézségekről, amit az okoz, hogy a látható fény teljes spektrumában (a vöröstől az ibolyáig) működőképessé kéne tenni, s nem csupán egyetlen színre. Így aztán ami igazán láthatatlan, az a technológia gyakorlati bevezetésének időpontja.