Szervezetünk sejtjei ugyanazokat a géneket hordozzák, de az egyes sejtek mégis különböznek egymástól, és eltérő funkciókat látnak el. Ez úgy lehetséges, hogy egy adott típusú sejtben (például egy agysejtben) csak bizonyos gének aktívak, mások pedig "kikapcsolt"állapotban vannak. Ez a mintázat a gének kifejeződése (ún. génexpresszió).

A kutatók ma már tudják, hogy az alkohol képes megváltoztatni a génexpressziót az agyban. Valószínűleg ezek a változások felelősek az alkoholfüggőség egyes tüneteinek kialakulásáért. A kutatások során az jelenti a legnehezebb feladatot, hogy kiderítsék, mely gének vannak bekapcsolt, illetve kikapcsolt állapotban az alkoholisták agyában.

A genomikai kutatások alapvető eszköze, a nukleinsav-chip ezen a területen is segít: alkalmazásukkal meg lehet határozni, hogy milyen gének fejeződtek ki és milyen mennyiségben (ún. génexpressziós profil). Ezt a technológiát csak mostában kezdték el alkalmazni az alkoholizmus hatásainak kutatásában. "Néhány évvel ezelőtt még csak alig néhány gént voltunk képesek elemezni azok közül, amelyek szerepet játszanak az alkoholizmusban. A génchipek megjelenése azonban gyökeres változást hozott ezen a téren is" - mondta William J. McBride neurobiológus, a kutatások egyik vezetője.

Az eddigi állatkísérletek főbb eredményei

Az agy különböző részeinek (prefrontális kéreg, ventrális-tegmentális area, nucleus accumbens) génexpressziós profilja azt mutatja, hogy az alkohol eltérő módon hat az egyes agyterületek anyagcseréjére egereknél.

Sikerült olyan géneket és génkölcsönhatásokat azonosítani, amelyek meghatározhatják az alkoholra való érzékenységet és az alkoholfogyasztási szokásokat. Úgy tűnik, hogy az alkoholra érzékeny gének között megtalálhatóak azok, amelyek az idegsejtek funkciójának, működésének és egymás közötti kommunikációjának szabályzásában vesznek részt. A génexpressziós profil segítségével olyan kromoszómákat és kromoszómarégiókat is azonosítani lehet, amelyek befolyásolják az alkohol szervezetre gyakorolt hatását.

Patkányokkal végzett kísérletekben kimutatták azt is, hogy az alkohol befolyásolja az agyban a normális dopaminanyagcserét (ventrális-tegmentális area neuronjai). Ez elősegíti azoknak a géneknek a kifejeződését, amelyek növelik az ingerület átvitelben szerepet játszó fehérjéknek a mennyiségét, erősítve ezzel az idegsejtek közötti kapcsolatokat az agynak ezen a részén. Ezekből az eredményekből arra lehet következtetni, hogy az alkohol befolyásolja azt a kémiai rendszert, amely az örömérzet kialakulásáért felelős, ez pedig tovább növeli az alkohol "jutalmazó" jellegű hatását.

A nukleinsav-chipekkel végzett kísérletek megerősítették azokat a korábbi eredményeket, miszerint az alkoholfogyasztás, illetve az alkohol megvonása eltérően befolyásolja a génexpressziót az egerek agyának prefrontális kérgében. Ez az agyterület a motiváció kialakításában játszik szerepet. A folyamatos alkoholfogyasztás több mint 300 gén működését befolyásolta. Embereknél is kimutatták már, hogy a prefrontális kéreg sejtjei érzékenyen reagálnak az alkoholra és az ismétlődő elvonásra. Az új vizsgálatok segítségével betekintés nyerhetünk azokba a sejten belüli folyamatokba, amelyek az alkoholizmust és az ismétlődő megvonásokat kísérik.   

Összefoglalva az eredményeket: McBride szerint a konferencián elhangzott előadások anyagai átfogó képet adnak a "microarray" technika alkalmazási lehetőségeiről az alkoholizmus genetikai és neurobiológiai alapjainak a feltárásában. Az eljárás azt is segít feltárni, hogy milyen változások zajlanak le az egyes agyi területeken az alkoholfogyasztás hatására. A kutatások elősegítik annak a pontosabb megértését, hogy miként alakul ki az alkoholfüggőség, miért van az alkoholnak jutalmazó hatása, és milyen tényezők befolyásolják az alkoholra való érzékenységet. Ennek segítségével megállapíthatóak azok a rizikófaktorok is, amelyek elősegítik valakinél azt, hogy alkoholistává váljon. Ezen kívül lehetővé válhat majd az alkoholisták különböző csoportjainak személyre szabottabb kezelése is. Az alkoholfüggőséget kialakító komplex folyamatok teljes megértéséhez természetesen még sokat kell finomítani a módszereken.

[origo]