Earl K. Miller és kutatócsoportja tanulmányában újabb következtetésre jutott arról, hogyan is tanul az emberi agy. Az új eredmények hozzájárulhatnak a skizofrénia vagy az autizmus gyógyításához is - amely betegségeket a "primitív" és a "fejlettebb" agyi részek működési egyensúlyának a felborulása okozhat.

Agyunk az evolúció során gyors és hatékony tanulási képességre tett szert. Eddig úgy tudtuk, hogy az agy nagylebenyeinek kérgi részei tanulják meg először az új dolgokat, majd átadják a tudást az alattuk helyet foglaló, primitívebb területeknek. Utóbbiakat tudományosan bazális ganglionrétegnek nevezik. Mindkét agyi réteg részben a szabályok megtanulására és azoknak automatikussá tételére fejlődött ki, de speciális feladataikat külön-külön még sikerült meghatározni.

Az új kutatássorozatban Miller és munkatársai majmokat tanulmányozva azt tapasztalták, hogy a striátrum (a bazális ganglionréteg bemeneti része) a tanulási folyamatokban sokkal gyorsabban változott, mint az ún. prefrontális kérgi részek. A kutatók szerint amikor a majmok egy új szabályt tanultak meg, a primitívebb, bazális ganglionrétegük sokkal hamarabb és gyorsabban tanult, mint a fejlettebb kérgi rész.

Eszerint a tanulásról alkotott elképzeléseknek némileg változnia kell: a fejlettebb agyi részek tanulási folyamataihoz mindenképpen szükséges a primitívebb régiók közreműködése, hogy beindítsák a magasabb szintű gondolkodást. Az új eredmények szerint - az eddigi ismereteket megcáfolva - a primitívebb régió tanulja meg először az új dolgokat, majd adja át lassan a fejlettebb, kérgi résznek.

Valószínű, hogy az ember korai evolúciója során az információ gyors felvételét a bazális ganglionréteg látta el, amelynek működése csak a túléléshez volt elegendő, és fejlettebb gondolkodást még nem tett lehetővé. A fejlett, prefrontális kéreg kialakulásával lett agyunk képes arra, hogy egész képet alakítson ki arról, ami körülöttünk történik - számításba véve a korábbi emlékeinket is.

http://www.origo.hu/tudomany/elet/20050330primitiv.html