A hierarchia alapvetoen harom lepcsobol all, legaljan a diakonus, aki
felszentelt szemely, de onalloan nem vegezhet liturgiat es nem
gyontathat. Kozepen a pap, aki felszentelese utan teljesen onalloan
mukodik, a het szentseg kozul csak az egyhazi rendet nem szolgaltathatja
ki (vagyis nem szentelhet ujabb papokat), vegul a puspok, aki mar papokat
is szentelhet, valamint ket puspok egyuttesen egy harmadikat stb. A
diakonus alatt volt/van egy sereg kisebb tisztseg, ezek fokozatosan
alakultak ki az elso evezredben, a romai egyhaz azonban ujabban a
felolvaso (lektor) es a gyertyavivo (akolitus) kivetelevel eltorolte
oket, ezek nem szamitanak egyhazi rendnek, vagyis az ilyen tisztsegre
felavatottak nyugodtan nosulhetnek.

A harmas hierarchiat azutan a joghatosag tagolja tovabb: a plebanos egy
templomhoz tartozo hivek felett gyakorol joghatosagot (segitoje a kaplan,
aki szinten felszentelt pap, de nem o a templom kozossegenek vezetoje), a
puspok (vagy megyespuspok) mar egy egesz terulet felett (az oskereszteny
idokben ez egy varos volt, ma mar nagyobb terulet, Sz. Istvan
koztudomasulag 10 puspokseget alapitott), az ersek pedig tobb puspoki
tartomany felett. A puspok tanacsado testulete a kaptalan, melynek tagjai
a  kanonokok, ez kozepkori eredetu dolog, a keleti, azaz ortodox
egyhazban ez nincs is meg. Szinten csak nyugaton szokas, hogy a puspok
melle un. segedpuspokoket (cimzetes puspokoket, nemetul Weihbischof,
vagyis felszentelt puspok)) rendelnek, ezek is teljes jogu puspokok,
akiknek a rendtartomanya olyan helyen van, ahova nem mehet el (pl. a
Kozel-Keleten), igy akadalyozva van a puspoki szek elfoglalasaban, ezert
mas helyen tevekenykedik. 

Ha egy orszagban tobb ersek van (ma Magyarorszagon negy erseki tartomany
van), akkor ezek kozul kivalasztjak a vezetot, ez a primas, nalunk
hagyomanyosan az esztergomi ersek az. A kozepkorban, amikor a fopapok
egyben vilagi nemesi cimeket is viseltek, a primas lehetett herceg is, ez
a hercegprimas, de ezt a cimet az osszes feudalis eredetu cimmel egyutt
eltorolte a katolikus egyhaz. Mindszenty a beiktatasakor meg hercegprimas
volt, de le kellett mondania errol a rangrol, es csak primasnak kellett
ot szolitani.

Az ersekek kozul a papa kivalaszt egyeseket, akiket biborossa nevez ki.
Kisebb orszagokbol altalabn egyet (de pl. Szlovakianak egy sincs, nekunk
meg ketto, mert Paskai kioregedett a puspoksegbol, de meg nem oregedett
ki a papavalaszto korbol, az olaszoknak viszont szep szamu biborosuk
van), ezeknek van egy un. titularis templomuk Romaban (virtualisan ovek a
templom). Mivel kezdetben ezek olyan templomok voltak, amik Roma foutjai
(cardo) menten helyezkedtek el, a biborosokat kardinalisoknak is
nevezzuk. A bibor szin kulonben a liturgikus szinek kozul lilanak szamit,
ami a bunbanat szine, ebbe oltozik a hierarchia puspoktol folfele
hetkoznap (a papa feherbe).

Nincs tehat ellentmondas, a papa Roma puspoke, csak a joghatosaga tejed
ki az egesz katolikus egyhazra.

A keleti keresztenysegben az ersek megfeleloje a metropolita, a primase a
patriarka (akinek tobb mozgasi szabadsaga van, mint a primasnak, mert
folotte mar nincs senki, az ortodoxiaban nincs a papanak megfelelo rang),
ill. az orszag hatarai tuli szorvany fole rendelt puspok az exarcha.

Ha mar szobahoztam a nosulest: bibliai akadaly nincs, ott csak annyi all,
hogy a puspok olyan legyen, aki csak egyszer nosult (vagyis a felesege
halala utan mar nem nosulhet ujra). Ezt keleten es nyugaton is
szigoritottak: keleten a puspok nem hazas, de a pap es a diakonus
hazasodhat, de kizarolag a felszentelesuk elott. Nyugaton a 11.
szazadtol az alakult ki, hogy a pap es a diakonus sem lehet hazas, bar
ujabban mar vannak nos diakonusok. Az ortodoxiabol kivalt es Romahoz
csatlakozott un. gorog katolikus (jobb szoval unitus) kozosseg a
nosulesben a keleti hagyomanyokat koveti. Most a papavalasztassal
kapcsolatban sok szo fog esni a papok nosuleserol, ez szamarsag, a
felszentelt pap nem nosulhet, csak a nos ferfiak pappa szenteleserol
lehetne estleg szo.

Egy kis etimologia: a kaplan es a kapolna nem veletlenul hangzik
egyforman, az elso kapolna a hagyomany szerint az volt, ahol Tours-i Sz.
Marton kopenyet (cappa) oriztek, ebbol lett a hely kapolna (nem a
fooltara a templomnak), es a gongozoja a kaplan.

Dora