E-learning: röviden a lényeget Napjainkban egyre nő a képzés-oktatás szerepe, mivel az információs társadalomban az információ, a tudás fontosabb minden más termelési tényezőnél. Az információs vagy tudástársadalomban az információ, a tudás az érték forrása, a tényleges fizikai termelés jelentősége csökkent. Az információ gyorsan változik, folyamatos frissítésre van szükség. Az egy életen át tartó tanulás elve válasz a folyamatos változásra. Ma már nem elég megszerezni egy diplomát, folyamatos önképzésre van szükség, hogy a választott szakterületen lépést lehessen tartani a fejlődéssel. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy élet során akár többször is szakmát kell váltani, és valami olyat kell tanulni, ami teljesen elüt az eddig megszokottaktól. Ebben a helyzetben a nem hagyományos képzési formák szerepe felértékelődik. A felnőttoktatás jelentősége ez elmúlt években sokat nőtt, részben az előbbi okok miatt is. Egy dolgozó nem tud évekre újból beülni az iskolapadba, életritmusa nem teszi lehetővé a hagyományos oktatást. A levelező képzés és a távoktatás – vagy távképzés – anélkül teszi lehetővé az ismeretek elsajátítását, hogy a dolgozó feladná munkáját. A távoktatás és az online oktatás egyre nagyobb teret nyer, jelentős növekedést prognosztizálnak mind a távoktatás, mind az online oktatás terén. Magyarországon jelenleg körülbelül 150 ezer távoktatásban részt vevő hallgató van, néhány év múlva ennek többszörösét jósolják. A távoktatás egyik formája az e-learning hazánkban egyelőre csak kísérleti stádiumban létezik. A távoktatásban részt vevők száma világszerte is növekszik, az OECD előrejelzései szerint 2025-re a felsőoktatásban az egész világon összesen 180 millió hallgató fog részt venni, amiből előreláthatólag 30-80 millió hallgató fog online tanulmányokat folytatni. Mit jelent az e-learning? Ezúttal csak a távoktatással foglalkozunk, annak is egy speciális formájával, az e-learningel, amely számítógépes távtanulást jelent. Noha Magyarországon e-learning alatt sokan számítógéppel támogatott oktatást értenek, a két fogalom különböző módszereket takar. A számítógéppel támogatott oktatásban a számítógép szerepe másodlagos, kiegészítő funkciót lát el, például szemléltetésre, gyakorlásra, számonkérésre használják, de a tananyag elsajátítása és maga az oktatás hagyományos módon történik. Az e-learningben az oktatás minden fázisában részt vesz a számítógép, és nagyon fontos, hogy a tananyag elsajátítása is a számítógép segítségével történik. Az e-learning lényegi pontja a digitális tananyag, szemben a hagyományos oktatással, ahol könyvből, jegyzetekből, és egyéb, elsősorban nyomtatott anyagból kell felkészülni. A digitális tananyag kulcsa azonban nem a külsőségekben rejlik, hanem az interaktivitásban és a módszertanban. A hagyományos tananyagok lineáris haladást tesznek lehetővé, míg a digitális tananyag az egyén számára szabadságot biztosít a tananyag elsajátítása során, az interaktivitás pedig biztosítja, hogy a tanulás során felmerülő kérdésekre azonnal választ kaphasson a tanuló. A távoktatás – és ezen belül az e-learning – a hagyományos oktatással szemben sokkal nagyobb mértékben épít az önálló tanulásra. Ennek ellenére elengedhetetlen a külső segítség lehetősége, amely konzulens vagy tutor formájában áll rendelkezésre. Az e-learning nem azt jelenti, hogy a tanuló nem tud tanárhoz fordulni kérdéseivel, ellenkezőleg, bármikor lehetősége van külső, emberi segítséget kérni, csak a segítségkérés csoportos vagy egyedi konzultáció, nem pedig egy tanóra keretében zajlik. Ezenkívül a kapcsolattartás nagymértékben épít a modern kommunikációs eszközökre, mint amilyen a telefon, az e-mail vagy az internetes chat. Az e-learning formái és háttere Egy e-learning rendszer lehet offline és online rendszerű, offline például a cd-n vagy dvd-n kiadott tananyag, online pedig az interneten elérhető digitális tartalom. A tananyag természetesen nyomtatott segédanyagokat, úgynevezett szatellitegységeket is tartalmazhat, de jelentős része digitális. Természetesen megfelelő, multimédiás funkciókat tökéletesen ellátó számítógépre is szükség van, internetkapcsolattal, lehetőleg széles sávú eléréssel. Az offline rendszer nem feltétlenül igényel internetkapcsolatot, de az interaktivitás és a kapcsolattartás megköveteli a hálózat meglétét. Az e-learning tehát fejlett infrastruktúrát igényel, és ami ennél sokkal fontosabb, a felhasználó részéről megfelelő tudást és gyakorlatot a számítástechnika és számítógép-használat terén. Követelmény az alapvető szoftver- és hardverismeret, valamint az interneten való böngészéshez szükséges ismeretek megléte. A másik oldalon, tehát az oktatók oldalán hasonló követelményeknek kell megfelelni, vagyis megfelelő technikai és tudásszinttel kell rendelkezni a sikeres működéshez. A távoktatásban a tanulási folyamatért a felelősség nem a tanárt terheli, hanem a tanulót. A felelősség elviselése azonban érett személyiséget kíván, aki tudatában van felelősségének, és kellőképpen motivált is a képzés véghezvitelében. A távoktatási rendszerek sarokpontja a motiváció. Motiváció nélkül nincs siker. Egyes felmérések szerint a távoktatásban részt vevők akár 60-70 százaléka is kieshet a képzési folyamatból – e mögött sok esetben a motiváció hiánya állhat. Mi motiválhat egy embert? Például az érdeklődési köre, a munkahelyi követelmények, presztízs vagy az anyagi helyzet. A képzés teljes folyamatában szükséges a motiválás, mert a kezdeti lelkesedést érdektelenség, unalom követheti, ami a képzésből való kieséshez vezethet. Az e-learning módszer alkalmazhatósága Az e-learning rendszerek elsősorban a felnőttképzésben használhatók jól, egyrészt a dolgozó ember életritmusa miatt, másrészt a felnőttkori kiforrott személyiség jobban meg tud felelni az e-learning által támasztott követelményeknek. Tehát az e-learning rendszerek fő célcsoportja a felnőtt korosztály. A felnőtt korosztályon belül egyre növekszik az idős korúak érdeklődése, ahol a fő motiváció már nem a munkahelyi követelmény, és a jobb anyagi helyzet teremtése, hanem az érdeklődési kör vagy a presztízs. Az idős korúak részvételét jelenleg a technikai képzettség hiányosságai jelentősen hátráltatják, ez a hátrány azonban a jövőben, a mostani, számítógépes korszakba belenőtt generáció öregedésével csökkenni fog. Mit lehet e-learning segítségével tanulni/tanítani? Mindent, aminek a tananyaga digitális formába önthető. Vannak persze olyan területek, ahol könnyebb ezt a fajta képzési módszert alkalmazni – például nyelvtanulás, számítástechnika –, és vannak olyan területek – elsősorban gyakorlati ismeretek –, ahol nehezebb. Mivel az e-learning lényege a digitális tananyag, elsősorban a tananyagon múlik, hogy oktatható-e vagy nem az adott tudomány ilyen formában. Miért érdemes, vagy miért nem érdemes bevezetni az e-learninget? Az e-learning rendszerek előnyéül elsősorban a kisebb költségeket hozzák fel, amely a tanárigény csökkenéséből és az alacsony infrastruktúraigényből fakad. E-learning rendszer esetén kevesebb tanár szükséges, és nincs szükség jól felszerelt termekre sem. A fenntartási költségek jóval kisebbek, mert csak az információs infrastruktúrát kell fenntartani, nem kell drága, költséges intézmények fenntartására költeni. A képzés megfelelően rugalmas, gyorsan változtatható, szemben a hagyományos tananyagokkal, és ami a lényeg: a tananyag interaktív, és lehetőséget ad a személyre szabott oktatásra. A hátrányok főleg az emberi természetben keresendők, mint például az ellenérzés az oktatás új formájával szemben, a kellő motiváció, kitartás hiánya, ami akár kudarchoz is vezethet.