A családfakutatás az ügyfél által ismert adatok ellenőrzésével indul, majd ezek alapján lehet  az időben visszafelé „építkezni” – vázolták  elsődleges teendőiket a hvg.hu-nak családtörténeti kutatók.

Magyarországon a 19. század végétől vezetnek polgári anyakönyveket, a korábbi anyakönyveket pedig egyházaktól függően a 16. század végétől, illetve a 17. század elejétől kezdve kezdték nyilvántartani. Más-más településeken ezért különböző időpontig lehet visszanyúlni a rendelkezésre álló anyakönyvek alapján, ezért előre nem látható, hogy hány generációt sikerül felkutatni - az eredményre pedig nem lehet garanciát vállalni.

Akár több évszázaddal korábbra is sikerülhet viszont visszamenni az ősök történetében, ha nemesi családot találnak a felmenők között, hiszen ebben az esetben bővebb források is rendelkezésre állhatnak.„Nagyon furcsa, bizsergető érzés, amikor az ember kezében tartja felmenői összes fontos iratát, dokumentumát, ráadásul rég elfeledett, cirkalmas betűkkel leírva” – számolt be egy ügyfél az egyik magyar családfakutató vállalkozásnak nemrégiben írt köszönőlevelében. Egyre több hasonló levelet hoz a postás: a professzionális családtörténeti kutatásokat végző cégek szerint ugyanis növekszik az érdeklődés szolgáltatásaik iránt, és itthon is nő a családfakutatás iránti fizetőképes kereslet.

Magyarországon jelenleg hozzávetőleg fél tucat családtörténeti kutatással foglalkozó cég működik – állították a piacot ismerő cégvezetők a hvg.hu-nak. A genealógia, azaz a származástan azonban sokkal több embernek ígér jó üzletet: sok tapasztalatlan magánszemély, illetve botcsinálta vállalkozó próbál megélni abból, hogy mások egykor élt rokonait kutatja fel.   

„Szakértelem nélkül nem igazán lehet családtörténettel foglalkozni” – mondta a hvg.hu-nak Zirci Orsolya, a Galut Családtörténeti Kutató és Szolgáltató Kft. vezetője. A cég főállású munkatársaival a történelmi Magyarország területén vállal genealógiai kutatásokat, amelyek során levéltárak, könyvtárak és temetők dokumentációs anyagaiból dolgozik. Zirci szerint a családfakutatásba vágó vállalkozók általában először saját családjuk történetét göngyölítik fel, és a minimális rutin megszerzése után kezdenek el mások családtörténetével foglalkozni.

„A gyakorlatlan szem még elolvasni sem tudja a gyakran csúnyán, latinul írt anyakönyveket, az egyéb buktatókról nem is szólva” – tette hozzá Bárdossy Péter, aki a magyarországi Bárdossy családok története mellett mások családfáinak elkészítését is vállalja. Szerinte gyakori viszont, hogy valakiből úgy válik „hivatásos” kutató, hogy barátainak, ismerőseinek gyárt kétes hitelességű családfákat.

A megrendelők jelentős része itthon élő magyar, bár a Galut ügyfeleinek 60 százaléka Zirci szerint az elszármazott magyarok, illetve az ők leszármazottai közül kerül ki. A cég legtöbb megrendelése az Egyesült Államokból és Izraelből érkezik, de sok ügyfél él Észak-  és Nyugat-Európában is. Bárdossy kutatott már hawaii ügyfélnek is, de kanadai, új-zélandi és ausztrál megrendelője is volt már.

Időigényes kutatás, borsos számla

A kutatásokat a legtöbb vállalkozás általában több hónapos határidővel vállalja el, ám a határidő – például külföldi utazások miatt – módosulhat is. Zirci szerint a kutatói munka hozzávetőleg 80 százalékát az anyakönyvek, és az összeírások vizsgálata teszi ki. E dokumentumok mellett a legtöbben gyászjelentéseket, személyi adattárakat, korabeli folyóiratokat, temetői nyilvántartásokat is használnak.

Mindenről másolat készül, amelyeket – akár CD-re írva – összerendeznek, és a családfatáblával, fotókkal, a fellelt nemesi címerek másolatával és a kutatói beszámolóval együtt átadnak a megrendelőnek. A teljes csomag a kutatás eredményességétől függően akár több száz oldalas is lehet. A tulajdonképpeni kutatás azonban sok mással is kiegészülhet: a Galut egy utazási irodával együttműködve például genealógiai túrákat is szervez az ősök egykori lakóhelyének feltérképezésére, az esetleg soha nem látott élő rokonokkal való találkozásokra, vagy temetőlátogatásokra.

A felmenők és a család történetének rekonstruálásához az ügyfeleknek gyakran mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk: bár a legtöbb vállalkozás csak a konkrét igények ismeretében ad árajánlatot, egy átlagosnak mondható kutatás, amely kiterjed a lehető legtöbb egyenesági felmenő felkutatására 150-300 ezer forintba kerülhet. A családfakutatók legtöbbször fix díjért dolgoznak, de egy-egy bonyolultabb, speciális kutatásért sikerdíjat is kérhetnek – ez pedig akár több millióra is rúghat.    

Általában az eredménytől függ a díjazása annak a különleges kutatásnak is, amelyben nem a felmenőket, hanem a leszármazottakat keresik. Gyakran előfordul ugyanis, hogy az utódok nélkül, vagy más okból ismert örökös nélkül elhunytak hagyatékának tulajdonosát csak családtörténeti kutatás segítségével találják meg.

Ezzel a területtel foglalkozik a Family Tree Kft., amely Budapest és Pécs mellett ma már az oroszországi Szentpéterváron és a romániai Gyergyószentmiklóson is működtet irodát. A közép-európai „multinak” is tekinthető cég több mint 30 kutatót, genealógust és internetspecialistát alkalmaz, és 17 országban vállalja, hogy azonosítja és felkeresi – az örökségről esetleg mit sem sejtő – utódot.

A Family Tree megbízásainak zömét észak-amerikai, nyugat-európai és ausztrál partnerirodáktól kapja, és szerepe nem fejeződik be az örökös megtalálásával. A cég gyűjti össze a dokumentumokat az akár két évig is tartó hagyatéki eljáráshoz is, és finanszírozza a szükséges ügyvédi szolgáltatásokat is. Cserébe a vállalkozás az örökség bizonyos százalékát kéri el honoráriumként.

http://hvg.hu/print/20050424genealogia.aspx