Az oxitocin az agy az érzelmekért is felelős hipotalamusz területén képződik, de szerephez jut az agy más, érzelmi és társadalmi viselkedéssel kapcsolatos területein is, mint például az amigdala. A Zürichi Egyetem kutatói miután az állatokon elvégzett kísérletek bebizonyították az oxitocin és az egymáshoz való kötődések kapcsolatát, 58 embert hívtak meg egy "bizalom tesztre". A tanulmány a pénz irányából közelítette meg a kérdést. A résztvevők egy olyan játékot játszottak, ahol "befektetők" és "megbízottak" csoportjára bontották szét őket. A befektetők hitelt kaptak és választaniuk kellett, mennyi pénzeszközt adnak át a hozzájuk társított megbízottaknak, hogy a nevükben különböző befektetési ügyletekben járjanak el. A két csoport tagjai egy orrspray formájában kapták meg a szert - természetesen az egyik csak placebót kapott, azaz semmilyen hatóanyagot nem tartalmazott a spray. A 29 befektetőből az a 13 fő, aki oxitocint kapott maximális bizalmat tanúsított a megbízott iránt, és igen komoly befektetéseket eszközölt. A szer a megbízottak viselkedését nem változtatta meg. A kutatók megpróbálták a megbízottakat egy számítógéppel helyettesíteni, ekkor azonban az oxitocin hatása nem jelentkezett a befektetőkön. A dr. Ernest Fehr által vezetett kutatók szerint ez arra utal, hogy vegyület elősegíti a társadalmi kölcsönhatásokat. Állítólag nem csupán egyszerűen arra ösztönzi az embereket, hogy vállaljanak nagyobb kockázatot, de úgy tűnik, a szer eltompítja a becsapástól való félelem érzetét is. A kutatók úgy vélik, felfedezésük segíthet a társadalmi helyzetektől való tartós félelmen és annak elkerülésén alapuló fóbiában és az autizmusban szenvedőknek. Ugyanakkor a fentiekből adódóan a szert olyanok is használhatják, akiknek fontos az emberek bizalmának megnyerése, figyelmeztetnek a szakértők. Ilyenek például a politikusok - akadt aki felvetette, hogy a szavazatok gyarapodása érdekében a választási beszédeken összegyűlt tömegeket bőségesen megszórhatják oxitocinnal.