Egy hír, mely szerint emberek szerveit állati eredetűekkel igyekeznek pótolni talán már nem is számít különösebben furcsának vagy érdekesnek. Mi van azonban, ha fordított a felállás?

Arra már volt példa, hogy az orvosok sertés szívbillentyűket ültessenek emberi szívbe, vagy a tudósok emberi sejteket injektáljanak laboratóriumi állatokba, azonban az emberek és az állatok biológiai vegyítésének már-már kezd egy kissé görög mitológiás utóérzése lenni. Az elmúlt két évben a tudósoknak sikerült emberi vérrel rendelkező sertéseket előállítani, nyúl petesejteket egyesíteni emberi DNS-sel, és emberi őssejtekkel mozgásra bírni lebénult egereket.
A nevadai Reno-tól 10 kilométerre egy farmon Jason Chamberlain, a
Nevada-Reno Egyetem kutatója egy olyan birkanyájat felügyel, melyek többségükben - egyedenként kisebb-nagyobb részben - emberi májjal, szívvel, aggyal és egyéb szervekkel rendelkeznek. A bizarr kísérlet az Egyesült Államok
Nemzeti Tudományos Akadémiájának őssejt kutatási programjának keretein belül fut, melynek célja emberi és állati szövetek vegyítésével biztonságos új gyógyszerek és szövet átültetési terápiák biztosítása az emberek számára.
A Nevada-Reno Egyetem birkakísérletének célja, hogy egy napon a birkákat egy emberi szerv- és szövetgyárrá alakítsák. Az
Esmail Zanjani őssejt-tudós nevéhez fűződő
kísérletben a birkákba még az anyaméhben befecskendezik az emberi őssejtekket, hogy részben emberi máj fejlődjön ki bennük. A kísérletben résztvevő felnőtt birkák többségének mája 10% emberi sejtet tartalmaz, de néhány esetben már sikerült ezt 40%-ra feltornászni, állítja Zanjani.
Több tudós azonban azon aggódik, mi történhet, ha az agysejteket keverik, mi van, ha valahogy egy emberi elme foglyul esik egy birka fejében? Az akadémia szerint bár ennek minimális az esélye, vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A szervezet minden ilyen tevékenységgel foglalkozó intézmény számára egy felügyelő bizottság felállítását javasolta.
Januárban a
Stanford Egyetem etikai bizottsága jóváhagyta egy olyan egér megalkotását, melynek agya szinte teljes egészében emberi agysejtekből épül fel.
Irving Weissman őssejt-tudós azzal érvelt, hogy kísérlete páratlan betekintést nyújthat az emberi agy fejlődésébe és a kóros elváltozások, mint a Parkinson kór terjedésébe. Az etikai bizottság az egér agyának mérete és formája miatt bólintott rá a kísérletre, mivel a fenti két tényező megakadályozza a rágcsálóknál bármilyen emberi jellemvonás kialakulását.
Zanjani és az őssejt kutatók természetesen védik kísérleteiket, állítva, hogy nem szörnyeket, vagy valami félig emberit kreálnak. Ezt a célok ismeretében készséggel el is hisz az ember, akárcsak az akadémia, mely még egy kutatást sem állíttatott le. A biotechnika ellenes aktivisták azonban úgy vélik, sok tudós nem tudja hol a határ, és ha valami egyszer elindul a lejtőn, azt nem biztos, hogy sikerül megállítani.